TV műsor

Németországban nyílt tárlat a pécsi múzeum málenkij robot témájú gyűjteményéből

Kultúra, 2020.01.24

A málenkij robot 75. évfordulójára emlékezve nyílt tárlat a Janus Pannonius Múzeum (JPM) Idegen ég alatt - Oroszföldön meggyötörve című kiállításának anyagából a németországi Gerlingenben - tájékoztatta Walterné Müller Judit, az intézmény igazgatóhelyettese pénteken az MTI-t.

Mint mondta, a kiállításon a szovjet kényszermunkára hurcolt embereknek állítanak emléket korabeli tárgyak, fotók, dokumentumok és visszaemlékezések segítségével, így teszik átélhetővé a deportáltak lágerbéli életét. A múzeum gyűjteménye mellett magánszemélyektől kölcsönzött tárgyak is láthatók a Stuttgarttal szomszédos településen február közepéig látogatható tárlaton - tette hozzá.

Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy Gerlingen a Német Nemzetiségi Múzeumnak helyet adó Tata testvérvárosa, ahol a gyűjtemény a 2016-os pécsi bemutatást követően látható volt. Ezt követően kezdődött meg a németországi tárlat szervezése. A JPM honlapján található összegzés szerint a közgyűjtemény csaknem másfél évtizede tekinti kiemelt kutatási területének a málenkij robot témáját. 2009 óta több bel- és külföldi időszaki kiállításon emlékezett meg az elhurcoltakról, bemutatta a gyűjteményében lévő tárgyakat, dokumentumokat, fotókat, emellett kiadványokban adta közre kutatásainak és gyűjtéseinek eredményét.

A történelmi háttérről az összegzésben azt írták: a második világháború már a végéhez közeledett, amikor Sztálin parancsa alapján a Vörös Hadsereg katonai szervei 1944 novembere és 1945 áprilisa között mintegy 250-300 ezer embert gyűjtöttek össze az akkori Magyarország területéről, s hurcoltak el évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunióba. Többségüket hadifogolylétszám-kiegészítésként, míg csaknem 130 ezer embert - mintegy fele-fele arányban - kimondottan német, emellett Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban magyar származásuk miatt deportáltak. Az elhurcoltak nagyrészt fiatal lányok, asszonyok voltak, mert a férfiak még a fronton vagy már hadifogságban voltak - írják.

A számunkra elképzelhetetlen életkörülmények, az éhezés, a nélkülözések, a járványok, a kíméletlen kényszermunka következtében az elhurcoltak legalább harmada nem élte túl a deportálás időszakát. Sokan közülük jeltelen tömegsírban, idegen ég alatt, nyugszanak az egykori munkatáborok, gyárak vagy a vasútvonalak közelében.

Hivatalosan jóvátételi munkának nevezték ezt az embertelen eljárást, melyben a két hétig tartó helyreállítási, mezőgazdasági munkálatok, azaz egy kis munka, oroszul málenkij robot hazugságával három-öt évig tartó kényszermunkára vitték az elhurcoltakat. A Donyec-medence szénbányáiban, az uráli vagy a kaukázusi ipartelepeken, építkezéseken, kolhozokban tették jóvá azt, amit el sem követtek - áll a JPM honlapján található, a kiállításról szóló írásos összegzésben.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!