A többféle műfajt ötvöző dokumentumfilm történetének kezdete 15 évvel ezelőttre datálódik. Ekkor, első nekifutásra egy rövidfilm készült el Határeset címmel, amely a Vasfüggöny utolsó áldozata, a magyar-osztrák határon lelőtt Kurt-Werner Schulz történetét meséli el - idézte fel az MTI-nek adott interjújában a rendező.

Szalay Péter elmondása szerint, amikor először olvasta egy újságban Kurt-Werner Schulz özvegye, Gundula Schafitel visszaemlékezését, úgy gondolta, olyan sok minden szakadt fel az asszonyból, hogy érdemes lenne mélyebben megismerni a történetét. Az első felvételekhez a rendező két napig utazott a holland-belga-német határnál fekvő Aachenbe, ahol először egy mindössze kétperces interjút sikerült csak készítenie az özveggyel. Állhatatosságával azonban Szalay Péter mégis el tudta nyerni Gundula Schafitel bizalmát és "rövid, fegyelmezett forgatásokkal" elkészülhetett a Határeset - emlékezett.

Mint a rendező hozzátette, a félórás kisfilm elég jól szerepelt, díjat kapott a 2006-os Magyar Filmszemlén, de onnantól kezdve az alkotó dédelgetett terve maradt, hogy folytassa a történetet. "Annyira erős volt a későbbi áldozatot és családját Magyarországra szállító fekete Trabant, az általuk ajándékba idehozott ajtó szimbolikája, olyan sok finomságot éreztünk még a történetben, hogy folytatni akartuk, de hosszú évek alatt jutott el odáig ez a koncepció, hogy egészestés mozifilm készült belőle" - fogalmazott.

A Nincs parancs! másik párhuzamos szála egy újabb motívum: Bella Árpád és Harald Jäger határőrtisztek történetei, akik nagyon hasonló körülmények között nyitották meg a határt 1989-ben Sopron mellett és Berlinben. Megdöbbentő párhuzamok: a Páneurópai Pikniken és a Berlini Falnál is egy-egy alezredes állt szemben a tömeggel konkrét parancs nélkül és mindkettejüknek saját elhatározásukból kellett meghozniuk egy mélyen emberi döntést - emelte ki a rendező.

Mint hozzáfűzte, a Nincs parancs! végigköveti a Vasfüggöny utolsó néhány hónapját, a Sopron melletti és a berlini határnyitás emlékezetes pillanatai mellett azonban ellenpontként végigvonul a filmen Kurt-Werner Schulz tragikus története.

Döbbenetes egymás mellé tenni a dátumokat: 1989. augusztus 19-én tartották a Páneurópai Pikniket, amikor először tudott több száz keletnémet állampolgár egyszerre átjutni a Vasfüggönyön, majd augusztus 21-én történt Kurt-Werner Schulz és családja tragikusan végződött határátlépési kísérlete. Néhány héttel később, szeptember 11-én - valószínűleg a halálesettől nem függetlenül - már megnyílt a magyar-osztrák határ a keletnémetek előtt, majd november 9-én leomlott a Berlini Fal is - idézte fel a történelmi eseményeket a rendező.

Szalay Péter emlékeztetett arra, hogy az első verzió egy színtiszta dokumentarista film volt, megismételhetetlen érzelmi viharokat bemutató jelenetekkel, például az özvegy, a kiskatona és a hozzászóló katonatisztek történeteivel. A Nincs parancs! azonban több műfaj elemeivel is él: fikciós betétek elevenítik meg a keletnémet család drámáját, Cakó Ferenc homokanimációi és korabeli graffitik viszik vissza a nézőt az 1989-es Berlinbe, de Orosz István képzőművész, grafikus néhány munkája, Horváth Péter fotóművész berlini felvételei vagy Lobenwein Tamás Páneurópai Pikniken készített fotói is bekerültek a filmbe.

Szalay Péter elmondása szerint a filmzene gerincét Barabás Lőrinc trombitajátéka adja - hiszen a trombita hangja tud nagyon érzelmes és szomorú is lenni, de egyben a katonaélethez is szorosan kötődik -, mellette Sebestyén Márta, Rost Andrea, Jávori Ferenc, Szokolay Dongó Balázs is hallható és Hobónak a korhoz szorosan kötődő, Vadászat című lemezéről is idéznek.

A Nincs parancs! díszbemutatóját kedden teltház előtt tartották meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, azóta pedig a film bemutatkozott a szegedi Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon is.

Szalay Péter filmjét Budapesten az Uránián kívül játszani fogja a Puskin, Toldi, Tabán mozi és a Cinema City Allee is, de más városokban is megtekinthető lesz. A film alkotói, szereplői közönségtalálkozó keretében ellátogatnak vasárnap a debreceni Apolló moziba, szeptember 16-án a szombathelyi Savaria moziba, szeptember 18-án a szolnoki Tisza moziba, valamint a későbbiekben Veszprémbe, Pécsre, Győrbe, Miskolcra és Sopronba is.

A Nincs parancs! a Nemzeti Filmintézet támogatásával jött létre, gyártója és forgalmazója a Dunatáj Alapítvány.