A francia elnök először tett látogatást a tűzvész óta a több mint 850 éves gótikus székesegyházban, ahol 2019. április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony.

"A közös büszkeség nevében beszélek, mert hatalmas tettet vittünk végbe az elmúlt két évben és elkerültük a legrosszabbat. Hatalmas köszönet ezért mindazoknak, akik ezrével segítettek" - hangsúlyozta a francia elnök a Notre-Dame tetején, 47 méteres magasságban, a szétnyílt tetőzet körüli állványzaton, ahol jelenleg köteleken leereszkedve alpinisták a boltívek megerősítésére a mozgó épületköveket rögzítik vissza a helyükre. A felújításhoz szükséges állványzat stabilizálása csak ezután kezdődhet meg.

Az államfő kiemelte, hogy eddig 35 vállalkozás vett részt a helyreállításban.

Emmanuel Macron két évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül helyreállítják. Egy évvel később a koronavírus-járvány miatti első országos karantén alatt videóüzenetben ismételte meg az ígéretét és ismét köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a katedrálist az összeomlástól, és azoknak is, akik a helyreállításon dolgoznak.

Az már biztos, hogy a munkálatok öt év alatt teljesen nem fejeződnek be. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt 2019 júliusban három hétre leállították, aztán ősszel és télen a viharok nehezítették a munkát, egy éve pedig a koronavírus-járvány késlelteti a helyreállítást.

A felújítást vezető kormánybiztos ugyanakkor többször is jelezte, hogy 2024. április 16-án meg lehet tartani az első misét a templomban. "Tartani fogjuk a határidőt" - erősítette meg csütörtökön Jean Louis Georgelin a France Inter közrádióban.

Patrick Chauvet, a székesegyház rektora arról beszélt a műsorban, hogy a látogatók "nem fogják felismerni" a katedrálist a helyreállítás után, mert az évszázadok óta a templomban lerakódott szennyeződés eltávolítása és az épületkövek megtisztítása után a belső tér "fényesebb és világosabb" lesz, a kövek visszanyerik régi szépségüket, ismét fehérek lesznek.

Emmanuel Macron egyébként tavaly júliusban engedélyezte, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a leomlott huszártornyot, jóllehet a francia elnök eleinte azt szerette volna, ha kortárs építészeti tervek szerint, a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát magán hordozva épült volna újjá a katedrális.

Az viszont továbbra is kérdéses, hogy ismét ólmot használnak-e hozzá.

A tűzvészben összeomlott, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.

A huszártorony felújítás alatt állt, amikor 2019. április 15-én az állványzaton tűz ütött ki. Az állványzat nem omlott össze, de megrongálódott a tűzvész okozta hőben. A deformálódott és a tűzben egymásra olvadt fémhengerekből álló építményt elbontották, de az épület stabilizálása csak a nyár végre fejeződhet be, a tényleges helyreállítás így leghamarabb ősszel kezdődhet meg.

Az országos és a hazai gyűjtéseknek köszönhetően a helyreállításhoz 340 ezer adományozótól a világ minden tájáról 833 millió euró (300 milliárd forint) áll rendelkezésre.