Az építész lelkiüdvéért vasárnap, október 18-án 9:30-tól imádkoznak Telkin, a község Szent István király templomában - olvasható az MMA közleményében.

A 92 éves korában, október 3-án elhunyt építészt az MMA és a Magyar Építész Kamara a saját halottjának tekinti.

Callmeyer Ferenc, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja, a magyar modern meghatározó épületeinek alkotója volt.

Az építész Miskolcon született 1928. április 3-án. Családneve felmenői dán származását őrzi. A Műegyetem építészmérnöki szakán végzett, több évtizedig oktatott is itt, volt a MEZŐTERV, majd 1963-ig az IPARTERV építésze. Fiatalon Ybl-díjat kapott.

Az 1956-os forradalom meghatározó élményévé vált: a Kossuth téri sortüzet a helyszínen élte túl. A rendszerváltozást követően maga állított emlékművet a sortűznek a helyszínen.

Emblematikus épületeket alkotott a Balaton-fejlesztés keretében: a badacsonyi Poharazó, illetve a Tátika étterem, a tihanyi Rege presszó és a magtárból kialakított Németh László Művelődési Ház a magyar modernizmus fontos alkotásai.

1963 és 1965 között a londoni Sheppard Robson & Partnersnél dolgozott. 1965-től 1989-ig a Tervezésfejlesztési és Építészeti Intézet főosztályvezető-helyettese, 1990-től 1998-ig a Callmeyer és Tsa Építésziroda tulajdonosa volt. Nevéhez kötődik a Kossuth téri irodaház, az újpalotai lakótelep és számos iskolaépület. Több szakkönyve is megjelent.

Az 1990-es választásokon az MDF színeiben indult Budapest főpolgármesteri pozíciójáért. Munkásságáért 1993-ban másodszor is megkapta az Ybl Miklós-díjat, majd 2008-ban Prima díjat vehetett át. Az MMA Építőművészeti Tagozat díjasa, Jean Monnet-emlékérmes volt.

Mintegy 40 iskolát tervezett. Közülük a legkedvesebb a Nemzetközi Amerikai Iskola, amely a Diana úton áll.