Saját halottjának tekinti Béres Jánost a Kulturális és Innovációs Minisztérium

Kultúra, 2022.11.25

Saját halottjának tekinti az életének 93. évében, szerdán elhunyt Béres János Kossuth-díjas furulyaművészt, zenepedagógust és népzenekutatót a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) - közölte a tárca pénteken az MTI-t.

Béres János 1930-ban született a Borsod megyei Gagybátorban. Az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa-magánének szakát 1955-ben végezte el, majd 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát. 1951 és 1953 között az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulya szólistája volt.

1951-ben, a Kodály Zoltánnal való találkozása inspirálta, hogy a zenetanári pályát válassza. Vele mindvégig szoros kapcsolatot ápolt. 1952-től aktívan tanított. Ő indította el a magyarországi furulyaoktatást, ezen belül elkészítette a hangszereket - Béres furulya - és a tanterveket.

A furulyaoktatáshoz 12 tankönyvet írt, amelyből a háromkötetes Furulyaiskolája 1965 óta több százezer példányban megjelent, valamint más nyelvekre is lefordították. Az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát 1975-ben alapította meg.

1960-ban népi-kamarazenekart alapított, amely a mai napig működik. Számtalan felvétel készült vele a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. A Béres Kamarazenekar kísérte a Magyar Televízió Röpülj Páva című versenyét és az Országos Filharmónia hangversenysorozatait. A Magyar Rádió munkatársaként 1951 és 2005 között a rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, valamint 9 országos népzenei fesztivál szervezője volt.

Több mint 5000 alkalommal lépett színpadra furulyával, elsősorban Magyarországon, de hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Mind a hazai, mind a külföldi hangversenyeken szenzációként hatott, hogy a különböző létszámú és összetételű zenekarokat karmester nélkül vezette furulyával.

Sokoldalú munkásságáért többek között a Rádió folklór nagydíját (1971), az Apáczai Csere János-díjat (1997), valamint az Eötvös József-díjat (2010) érdemelte ki. 2014-ben tevékenységét Kossuth-díjjal ismerték el. A mai napig az általa írt kottákat használják és pedagógiai módszerei alapján tanítják a furulyát az alap és középfokú szakiskolákban - áll a KIM által az MTI-hez eljuttatott életrajzban.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!