Szervátiusz Klára az MTI-nek elmondta, hogy első tárlatán az elmúlt öt-hat évben készült több száz színes képéből látható válogatás. A fotókon Szervátiusz Tibor és műveinek egy része, valamint apósa, Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművész néhány alkotása is megjelenik. Emellett nem szokványos csendéletek, virágok és tájak is láthatók lesznek.
"Mindent lefotózok, amit szépnek és bemutatandónak találtam" - emelte ki, hozzátéve: a szépet szókratészi értelemben használja. Számára a szép nemcsak esztétikai, hanem etikai és emocionális kategória is: "amit vagy akit szeretek, azt lefotózom" - tette hozzá.
A kiállítás a szépség mellett szerelmi vallomás is, "mert amíg élek mindenben amit csináltam és csinálok, abban benne van a férjem is" - mondta, hozzátéve, hogy például azokat a virágokat fotózza le újra és újra, amelyeket mindketten nagyon szerettek.
Kiemelte, hogy mindig a férje útmutatásai voltak számára a legfontosabbak. "Szervátiusz Tibor azt mondta, hogy a szobrok élnek, a szobrász életet lehel az anyagba, amely így örökké hordozza a szobrász lelkületét. A szobrokat úgy fotózom, mint az élőlényeket, a környezetük is benne van a képekben" - emelte ki.
Felidézte, hogy az 1990-es években kezdett fotózni, akkor férjéről készített néhány nem szokványos portrét. Majd két évtized múltán öt-hat évvel ezelőtt vette kezébe újra a fényképezőgépet. "Az egész életem a férjem szolgálatában telt, amikor őt már nem érdekelte a fotózás, mert már idős volt, az új technikák pedig messze álltak tőle, akkor kezdtem el újra fényképeket készíteni" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy akkor már dokumentálás jelleggel készített képeket a szobrászról, a környezetéről és az alkotásairól, valamint miden másról, amelynek a szépsége megragadta.
Elmondta azt is, hogy jövőre egy újabb kiállításon mutatja be képeit.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!