Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza CD-je moldvai parasztzenékkel
Kultúra, 2021.04.23
Moldvai dallamokat, parasztzenéket ad elő saját jellegzetes értelmezésében új lemezén Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza. A fúvós hangszereken és kobozon eljátszott dalok a két zenész három évtizedes közös munkájának fontos lenyomatai.
"A nyolcvanas évek legvégén Szegeden utcazenéltem mint kezdő dudás, amikor Révész Róbert fotóművész meghallott és azt mondta, nekem el kell mennem a vajdasági Temerinbe, a táncházba. Így is lett, ott zenéltek Fábri Gézáék. Ettől kezdve rendszeresen jártunk a Vajdaságba, és Gézával megszületett egy duó produkciónk, ami kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is létezik" - idézte fel Szokolay Dongó Balázs az MTI-nek adott interjúban.
Mint elmondta, a most megjelent Mikor megyek hazafelé című CD az első közös lemezük. A felvételek még 2017-2018-ban zajlottak Dongó szülővárosában, a Békés megyei Tótkomlóson, a muzsikus parasztházában. Az anyagon utóbb sokat "molyoltak", végül a Fonó Buda Zeneház adta ki.
Az albumon Szokolay Dongó Balázs dudán, furulyán és szopránszaxofonon játszik, Fábri Géza kobozon, emellett énekel. A tíz darabból kilenc moldvai csángó települések (Magyarfalu, Klézse, Lészped, Lujzikalagor, Pusztina) dalkincséből ered. Van közöttük olyan (a Búzaszemet szed a galamb), amelynek egy változata Kanalas Éva és Fábri Géza 1994-es kazettáján is hallható - azon az anyagon Dongó is közreműködött tilinkón.
"A CD dalai alapvetően Géza népdalfeldolgozásai, persze néhány ötletem nekem is volt. A Búzaszemet szed a galambra például született egy furulyaszólam, és általában az volt a munkamódszer, hogy az ő átirataira rápakoltam a hangszeres improvizációkat. Jó ideje annak, hogy elmerültem a moldvai zenében, korábban Bolya Mátyás kobzossal alkotott duónkban is meghatározó volt ez" - fejtette ki a zenész.
Kiemelte: a népzene saját megfogalmazása elsősorban azt jelenti számára, hogy a népdal egy újabb gondolatot, furcsa szólamot hoz neki elő, amelyet hozzátársít a kiindulási alaphoz. "Nem hiszek a műfajok kevergetésében. Egyetlen mércém van: a katarzis".
A lemezt a tervek szerint először május 22-én Jászberényben fogják eljátszani koncerten, a járványhelyzet miatt még nem tudni, élő közönség előtt vagy stream keretében.
"Egyéb munkáim között a Corpus Harsona Quartettel készülünk új anyaggal, Kónya István lantművésszel pedig középkori és reneszánsz dallamok átiratain dolgozunk" - mondta végül Szokolay Dongó Balázs az MTI-nek.
A számos fúvós hangszeren játszó muzsikus évtizedek óta a hazai népzenei színtér kiemelkedő szereplője. Általában háttérember, számos együttes, projekt (Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, Vízöntő, Makám, Both Miklós Folkside, Palya Bea) nélkülözhetetlen alkotóeleme. Szólóban csak néhány anyaga jelent meg eddig: a Hangok a múlt századból (1999), a Szokolay Dongó Balázs (2002), a Privát népzene (2014), a Bolya Mátyással közös KindofLute (2011) és Tánclánc (2014), valamint a Kubinyi Júliával és Zimber Ferenccel együtt készített Rustico (2018).
Fábri Géza (1953) a vajdasági táncházmozgalom egyik elindítója. Alapító tagja volt a Hívogató együttesnek, játszott a Vízöntőben, a Mentés Másként Trióban, a Vágtázó Csodaszarvasban. Érdeklődése a nyolcvanas évek közepétől fordult az eredeti kobzos muzsika irányába. Több kazettát készített Kanalas Éva énekessel, két évtizede dolgozik együtt Ivánovics Tünde énekessel.
Mint elmondta, a most megjelent Mikor megyek hazafelé című CD az első közös lemezük. A felvételek még 2017-2018-ban zajlottak Dongó szülővárosában, a Békés megyei Tótkomlóson, a muzsikus parasztházában. Az anyagon utóbb sokat "molyoltak", végül a Fonó Buda Zeneház adta ki.
Az albumon Szokolay Dongó Balázs dudán, furulyán és szopránszaxofonon játszik, Fábri Géza kobozon, emellett énekel. A tíz darabból kilenc moldvai csángó települések (Magyarfalu, Klézse, Lészped, Lujzikalagor, Pusztina) dalkincséből ered. Van közöttük olyan (a Búzaszemet szed a galamb), amelynek egy változata Kanalas Éva és Fábri Géza 1994-es kazettáján is hallható - azon az anyagon Dongó is közreműködött tilinkón.
"A CD dalai alapvetően Géza népdalfeldolgozásai, persze néhány ötletem nekem is volt. A Búzaszemet szed a galambra például született egy furulyaszólam, és általában az volt a munkamódszer, hogy az ő átirataira rápakoltam a hangszeres improvizációkat. Jó ideje annak, hogy elmerültem a moldvai zenében, korábban Bolya Mátyás kobzossal alkotott duónkban is meghatározó volt ez" - fejtette ki a zenész.
Kiemelte: a népzene saját megfogalmazása elsősorban azt jelenti számára, hogy a népdal egy újabb gondolatot, furcsa szólamot hoz neki elő, amelyet hozzátársít a kiindulási alaphoz. "Nem hiszek a műfajok kevergetésében. Egyetlen mércém van: a katarzis".
A lemezt a tervek szerint először május 22-én Jászberényben fogják eljátszani koncerten, a járványhelyzet miatt még nem tudni, élő közönség előtt vagy stream keretében.
"Egyéb munkáim között a Corpus Harsona Quartettel készülünk új anyaggal, Kónya István lantművésszel pedig középkori és reneszánsz dallamok átiratain dolgozunk" - mondta végül Szokolay Dongó Balázs az MTI-nek.
A számos fúvós hangszeren játszó muzsikus évtizedek óta a hazai népzenei színtér kiemelkedő szereplője. Általában háttérember, számos együttes, projekt (Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, Vízöntő, Makám, Both Miklós Folkside, Palya Bea) nélkülözhetetlen alkotóeleme. Szólóban csak néhány anyaga jelent meg eddig: a Hangok a múlt századból (1999), a Szokolay Dongó Balázs (2002), a Privát népzene (2014), a Bolya Mátyással közös KindofLute (2011) és Tánclánc (2014), valamint a Kubinyi Júliával és Zimber Ferenccel együtt készített Rustico (2018).
Fábri Géza (1953) a vajdasági táncházmozgalom egyik elindítója. Alapító tagja volt a Hívogató együttesnek, játszott a Vízöntőben, a Mentés Másként Trióban, a Vágtázó Csodaszarvasban. Érdeklődése a nyolcvanas évek közepétől fordult az eredeti kobzos muzsika irányába. Több kazettát készített Kanalas Éva énekessel, két évtizede dolgozik együtt Ivánovics Tünde énekessel.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!