Szuromi Imre szentendrei festészeti hagyományokat folytató művészetében az építészeti motívumok és a táj kölcsönhatásában megjelenő ember játssza a főszerepet, akinek személyes sorsa ezer szálon összefügg környezetével, a világgal, amelybe született és amelyet maga körül épít. A tárlatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. rendezésében láthatja a közönség - közölték a szervezők az MTI-vel.

A közlemény szerint Szuromi Imre képein a testek, az épületek és a táj elemei egybefüggő, képzelt terekké alakulnak, amelyek folyamatosan változó, mégis jól azonosítható látásmódjukkal végigkísérik több évtizedes festészetét.

Mint írják, a művész képi világát állandóan alakuló, stilárisan mégis egységes visszatérő motívumokból építi, amelyre nemcsak a nagy elődök hatottak - Vajda Lajos szimbolizmusa és transzparens formái, Kondor Béla modern- mitikus figurái és Deim Pál áramló terei -, hanem a szentendrei építészet jellegzetes formavilága is.

A retrospektív kiállítás több mint egy évtized alatt készült képekből ad válogatást. A legkorábbi, 2007-es és 2008-as nagyméretű alkotásoktól (Kincskeresők, Bábel) a legfrissebb művekig (Beteg Jézus, Belső táj), amelyek 2018-ban és 2019-ben készültek.

A tárlaton az elmúlt két év sorozatainak bemutatására helyezték a hangsúlyt, amelyek jól tagolt egységeket képeznek a kiállítóterében - olvasható a MANK közleményében.

Mint írják, a sorozatcímek bár leggyakrabban bibliai jellegűek, a keresztény hagyományra és a krisztusi tanításokra utalnak, mégis ezek a képek nem narratív műveket takarnak, hanem személyes történeteken átszűrt, egzisztenciális mélységeket érintő, kiérlelt kompozíciókat rejtenek. Sokkal inkább a szentendrei festészet képi világához és Szuromi Imre képzeletvilágához állnak közel és sosem válnak üres frázissá vagy puszta maníros formává.

A kiállításon köszöntőt mond Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója, a tárlatot Sulyok Miklós művészettörténész nyitja meg, a kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.