A tábornok szerint Zaporizzsja városban az orosz légierő precíziós csapásai megölték az ukrán nemzeti gárda 9., Gepard különleges műveleti ezredének mintegy száz harcosát, valamint több mint 50 külföldi "zsoldost", Mikolajivban pedig az 59. gépesített lövészdandár mintegy félszáz katonáját és üzemképtelenné tettek öt haditechnikai eszközt. Az ukrán 81. légimozgékonysági dandár több mint 150 katonáját veszítette el tűzcsapás következtében a donyecki régióban, Konsztantinivka közelében.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzércsapatok a beszámoló értelmében megsemmisítették a Bayraktar drónok egy földi irányítóközpontját a Dnyipropetrovszk megyei Lozovatkánál, valamint csapást mértek hat vezetésipontra, 62 tüzérségi egységre, 184 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra. Elpusztult egyebek között három ukrán lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktár. Az orosz légierő lelőtt két ukrán MiG-29-est a Herszon megyében, a légvédelem pedig hét drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 17 HIMARS-lövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 304 repülőgépet, 155 helikoptert, 2094 drónt, 377 légvédelmi rakétarendszert, 5118 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 847 rakétasorozatvetőt, 3423 tábori löveget és aknavetőt, valamint 5909 katonai járművet semmisítettek meg.

A szakadár és orosz megszállás alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden közölte, hogy a Kremlnek nincsenek adatai arról, hogy hány férfi hagyta el az országot, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán részleges mozgósítást rendelt el és az erre vonatkozó kérdések megválaszolását a határőrség hatáskörébe utalta. Peszkov a Rigában szerkesztett Novaja Gazeta. Jevropa című hírportálnak az értesülésére reagált, amely szerint a behívó elől menekülők száma meghaladhatja a 260 ezret.

Az orosz védelmi tárca kedden közölte, hogy nem kérte Kazahsztántól és Georgiától az oda menekült oroszok visszatoloncolását, és nincs is szándékában ezt tenni. Hétfőn Peszkov azt mondta, hogy nem született döntés a határok lezárásáról, Konasenkov pedig kijelentette, a védelmi minisztérium nem szándékozik korlátozni a polgárok mozgását a részleges mozgósítás idején.

Észak-Osztétia kormánya ezzel kapcsolatban kedden azt közölte, hogy az orosz-georgiai határon sorozóirodát nyitott, ahol a mozgósított állampolgároknak kézbesítik a behívó parancsot.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese kedden a Telegram-csatornáján válaszolt Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak arra a figyelmeztetésére, hogy Egyesült Államok határozott választ ad, ha Oroszország atomfegyvert vet be Ukrajna ellen, ami "katasztrofális következményekkel" járna Moszkva számára.

Az írta, emlékeztetnie kell azokat, akik csak magukat hallják, hogy "Oroszországnak joga van szükség esetén atomfegyvereket használnia". Emlékeztetett rá, hogy Moszkva csak egy nukleáris fegyverekkel végrehajtott támadásra válaszolva folyamodhat ehhez az eszközhöz, valamint akkor, ha az orosz állam létezése veszélybe kerül. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat nem avatkozna be, ha Oroszország atomfegyvert vetne be az Ukrajna ellen, mert többre tartja a saját biztonságát.

A volt orosz elnök közölte: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy ellenséges szomszédai, például a "náci Ukrajna", amelyet szerinte ma közvetlenül NATO-országok kormányoznak, atomfegyvereket fejlesszenek ki.

Peszkov Medvegyev állásfoglalását a sajtónak kommentálva azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettesének szavai az orosz doktrina dokumentumain alapulnak.