Kevin Constantine szövetségi kapitány Schlekmann Márk, Pokornyi Dávid és a kapus Horváth Dominik személyében újoncot avatott. Utóbbi azért játszhatott, mert a kezdőnek kijelölt Rajna Miklós a bemelegítés során megsérült. Sok alapember hiányzott, az amerikai szakvezető szeretett volna minél több fiatalt kipróbálni.

Az első néhány percet leszámítva a vendégek átvették az irányítást, és egy bal oldalról érkező ellenakcióból Danyiil Traht középről betalált. A 14. percben Glib Krivoszapkin saját harmadából indulva lekorcsolyázta a teljes védelmet, majd a jobb felső sarokba lőtt. Ez volt a 100. ukrán gól a magyar válogatott ellen.

A második harmad hazai emberhátránnyal indult, ezt sikerült kivédekezni. Szigeti Ákos felső vason csattanó lövését leszámítva nem volt komoly hazai helyzet.

A záró felvonás elején két kiállítás miatt nem volt lehetőség szépíteni, ám az 53. percben ez sikerült, Dóczi Zsombor távoli lövésébe Sárpátki Tamás nyúlt bele. A hajrában volt lehetőség hosszabbításra menteni az összecsapást, ám az ukránok hősiesen védekeztek, így ők szerezték meg a harmadik helyet.

Ezzel megszakadt az ukránok elleni kilenc győzelemből álló sorozat, a rivális 2014. április 14-e után először diadalmaskodott.


Eredmények:

döntő:
Olaszország-Franciaország 4-3 (3-1, 0-1, 0-1, 0-0) - szétlövés után

korábban:

a 3. helyért:
Ukrajna-Magyarország 2-1 (2-0, 0-0, 0-1)
----------------------------------------
gól: Traht (5.), Krivoszapkin (14.), illetve Sárpátki (53.)


az 5. helyért:
Japán-Szlovénia 3-1 (0-0, 1-0, 2-1)