Havas Boldogasszony ünnepe egy 4. századi hagyományig nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, építsenek neki templomot azon a helyen, melyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged-Alsóvároson a ferencesek gyönyörű gótikus csarnoktemploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal. Az augusztus eleji búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává vált.

A programsorozat szombat délután rózsafüzér-társulatokért bemutatott szentmisével kezdődik, melyet Gyulay Endre nyugalmazott püspök celebrál. Az esti szentmisében hivatásokért imádkoznak, majd görögkatolikus liturgia kezdődik, ezt követi a keresztút imádság a Mátyás téren, illetve szentségimádás a kolostorkertben, majd éjfélkor szentmisét tartanak az elhunytakért.

Vasárnap reggel szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért. A délelőtti ünnepi szentmisét - melyet ünnepi körmenet követ - a templom előtti téren Udvardy György pécsi megyéspüspök mondja a családok békéjéért, egységéért felajánlva.

Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet hálaadó szentmise, Papp Tihamér ferences szerzetes aranymiséje zárja.

A búcsú napjaiban tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében a látogatók megtekinthetik a kolostor egyes részeit: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt és az alsóvárosi ferences szerzetesek csaknem hatszáz éves történetét bemutató kiállítást. A vezetés során korabeli dokumentumok révén ismerhető meg a ma is sok embert vonzó Havas Boldogasszony búcsú múltja, és több, a búcsújárással kapcsolatos népszokás.