Az MTI-hez is eljuttatott dokumentum szerint "a közoktatásban dolgozók helyzete nem javult, sőt (...), az állami iskolákban mintegy 2500 dolgozó szüntette meg eddig közalkalmazotti jogviszonyát. (...) Drámai a szakemberhiány".

A két szakszervezet közös, reprezentatív felmérése szerint "a státusztörvény elutasítottsága" meghaladja a 98 százalékot. "A törvényben garantált illetmények olyan csekély mértékben változnak a törvény és annak végrehajtási rendelete alapján, amelyek az Európában rekordszintű inflációt a legkevésbé sem kompenzálják" - írták.

A levélben rögzített sztrájkkövetelések között szerepel a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény visszavonása, azonnali 50 százalékos béremelés a köznevelésben dolgozóknak, az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezések eltörlése, és Oktatási Minisztérium létrehozása. A két szakszervezet új bérrendszert is követel, melyben többek között az illetményalap a mindenkori minimálbér, továbbá minden túlmunka fizetett.

"Amennyiben 2024 januárjáig nem sikerül megállapodnunk, a szakszervezeti oldal számára nem marad más törvényes út, mint a munkabeszüntetések további szervezése" - áll a PSZ és PDSZ közös sztrájkbizottsága képviseletében Totyik Tamás (PSZ) és Nagy Erzsébet (PDSZ) által jegyzett levélben.