A Budapesten csütörtökön megtartott egész napos tisztújító küldöttgyűlésen a kamara az elnök mellett megválasztotta négy elnökhelyettesét, bizottsági tisztségviselőit, elfogadta nyitó vagyonmérlegét, alapszabályát, valamint ideiglenes szervezeti és működési szabályzatát.

Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztását az igazságügyi miniszternek kell jóvá hagynia.
Agárdi Tamás elnöki programjában emlékeztetett arra, hogy 2014-ben, mikor az akkori elnök betegsége miatt átvette a kamara vezetését, a testület két évtizedes működésének mélypontján volt. A sajtóban a kamara és a szakértők alkalmasságát vitatták és a jogszabályok nem biztosították a működéshez szükséges hátteret, mi több, napirendre került a szervezet esetleges megszüntetése. Gyökeres változásra volt szükség, mely visszaadja a szakértői munka hitelét és presztízsét.

Az elnök szerint az elmúlt két évben sikerült konstruktív együttműködést kialakítani a jogalkotói, felügyeleti körökkel és az igazságszolgáltatás szereplőivel. Egyértelművé vált, hogy a szakértői társadalom erkölcsi és anyagi megbecsülése csak egy erős, egységes, szakmai alapon működő, professzionális apparátussal és széleskörű kapcsolati tőkével rendelkező kamara segítségével érhető el.
Agárdi Tamás - aki korábban a kamara ügyvivő testületének elnöke volt - a kamara elnökeként ezt az irányt szeretné folytatni a testület reformja és a 3500 igazságügyi szakértő érdekében.

A kamara közleménye emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2016 tavaszán elfogadta az igazságügyi szakértőkről szóló törvényt, amely augusztus 15-i hatállyal megszüntette a korábbi nyolc területi kamarát, és a széttagolt szervezet helyébe az ország összes igazságügyi szakértőjét tömörítő Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara lépett. A felsőoktatás kancellári modelljéhez hasonlóan az igazságügyi szakértők kamarájánál is létrehozták a főtitkári tisztséget, amelynek betöltője a testület gazdálkodásának állami kontrolljáért felel.

Újdonság az is, hogy a kamara rendszeresen értékelni fogja az igazságügyi szakértők eljárásait, és ez alapján a szakértőket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolja és ezt a névjegyzékben nyilvánosan feltünteti. Az értékelés szempontjait kormányrendelet szabályozza.

A kamarát a szakértő által készített szakvélemény elkészítése után kamarai költségátalány illeti meg. Bevezették továbbá a fegyelmi eljárási díjat, amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményezőnek kell befizetnie.

A szakértőknek kötelezővé tették a rendszeres statisztikai adatszolgáltatást, melyet a kamara dolgoz fel és továbbít a minisztériumnak. Az adatszolgáltatást elmulasztó szakértőket automatikusan törlik a névjegyzékből, csakúgy, mint azokat, akik több mint egy évet késnek a szakvélemény elkészítésével, vagy nem veszik át küldeményüket értesítési címükön, illetve határidőben nem értesítik a hatóságot egy lényeges körülményről.