Az MSZP a felsőoktatás ügyének rendezését sürgeti
Belföld, 2024.03.20
A magyar felsőoktatás ügyének rendezését sürgette az MSZP választmányának elnöke szerdán.
Hiller István volt oktatási miniszter az MSZP Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatón javaslatait öt pontban foglalta össze.
Kezdeményezte, hogy kezdődjenek azonnali tárgyalások és a kormány biztosítson méltányos béremelést a magyar felsőoktatás meghatározó, állami kézben lévő felsőoktatási intézményeinek.
Azt mondta, jelenleg feszült a hangulat az ország kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézményeiben, az oktatók, egyetemi dolgozók petíciót indítottak a versenyképes bérekért. Azoknál az intézményeknél, amelyek elfogadták a kormány akaratát és alapítványi fenntartásba kerültek, volt béremelés, azoknál, ahol nem engedelmeskedtek a kormány akaratának, nem volt béremelés - mondta.
Az MSZP országgyűlési képviselője szólt arról is, hogy a pedagógus-béremelés bérfeszültséget okozott, ugyanis egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója.
Javasolta az alapítványi modell felülvizsgálatát is. Véleménye szerint az elmúlt évek tapasztalatai az alapítványi fenntartás semmilyen előnyét nem mutatták meg: az irányítás bonyolultabb lett, nőtt a bürokrácia, a színvonal azonban nem nőtt, csak mennyiségi mutatók közé szorították az oktatói, kutatói besorolásokat. Az állam jogi értelemben már nem fenntartó, de mégis finanszírozza ezeket az intézményeket - tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar államnak a vidéki Magyarországon is rendelkeznie kell tudományegyetemekkel.
Felszólította a kormányt, tegyen új lépéseket azért, hogy a magyar felsőoktatás és kutatás visszakerülhessen az európai uniós vérkeringésbe. Kifejtette, a világon tudásalapú verseny folyik, és vannak olyan régiók, amelyek "vadásznak" a magyar kutatókra és kutatócsoportokra. Ezek a kutatók "szellemi prédát" jelentenek a magyar kormány és az EU közötti vita miatt, ugyanis nem vehetnek részt a más európai uniós intézményekkel történő együttműködésben - magyarázta, arra figyelmeztetve, el fogják vinni a legjobb magyar kutatókat.
Hiller István javaslatai között az is szerepel, hogy a kormány ne sújtsa hátránnyal azokat az egyetemeket, amelyek autonómok maradtak, megtartották az állami fenntartás modelljét.
Ötödik pontként a Zeneakadémia helyzetének rendezéséről beszélt. Szerinte az intézmény súlyos irányítási válságára van megoldás, ez pedig az egyetemi autonómia biztosítása, hogy ismét a művészetről, a magyar zeneművészet jövőjéről szóljon az oktatás.
Kezdeményezte, hogy kezdődjenek azonnali tárgyalások és a kormány biztosítson méltányos béremelést a magyar felsőoktatás meghatározó, állami kézben lévő felsőoktatási intézményeinek.
Azt mondta, jelenleg feszült a hangulat az ország kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézményeiben, az oktatók, egyetemi dolgozók petíciót indítottak a versenyképes bérekért. Azoknál az intézményeknél, amelyek elfogadták a kormány akaratát és alapítványi fenntartásba kerültek, volt béremelés, azoknál, ahol nem engedelmeskedtek a kormány akaratának, nem volt béremelés - mondta.
Az MSZP országgyűlési képviselője szólt arról is, hogy a pedagógus-béremelés bérfeszültséget okozott, ugyanis egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója.
Javasolta az alapítványi modell felülvizsgálatát is. Véleménye szerint az elmúlt évek tapasztalatai az alapítványi fenntartás semmilyen előnyét nem mutatták meg: az irányítás bonyolultabb lett, nőtt a bürokrácia, a színvonal azonban nem nőtt, csak mennyiségi mutatók közé szorították az oktatói, kutatói besorolásokat. Az állam jogi értelemben már nem fenntartó, de mégis finanszírozza ezeket az intézményeket - tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar államnak a vidéki Magyarországon is rendelkeznie kell tudományegyetemekkel.
Felszólította a kormányt, tegyen új lépéseket azért, hogy a magyar felsőoktatás és kutatás visszakerülhessen az európai uniós vérkeringésbe. Kifejtette, a világon tudásalapú verseny folyik, és vannak olyan régiók, amelyek "vadásznak" a magyar kutatókra és kutatócsoportokra. Ezek a kutatók "szellemi prédát" jelentenek a magyar kormány és az EU közötti vita miatt, ugyanis nem vehetnek részt a más európai uniós intézményekkel történő együttműködésben - magyarázta, arra figyelmeztetve, el fogják vinni a legjobb magyar kutatókat.
Hiller István javaslatai között az is szerepel, hogy a kormány ne sújtsa hátránnyal azokat az egyetemeket, amelyek autonómok maradtak, megtartották az állami fenntartás modelljét.
Ötödik pontként a Zeneakadémia helyzetének rendezéséről beszélt. Szerinte az intézmény súlyos irányítási válságára van megoldás, ez pedig az egyetemi autonómia biztosítása, hogy ismét a művészetről, a magyar zeneművészet jövőjéről szóljon az oktatás.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!