Hegedűs Anita úgy fogalmazott, ezernyi titkot, drámai történetet rejtenek a több száz vagy akár több ezer éves emberi csontmaradványok. A régészek, antropológusok mindennapjainak feladata az, hogy egy-egy csontot megvizsgálva következtessenek az elhunyt kilétére, halálának okaira. A Móra Ferenc Múzeum új időszaki kiállításán most ezeknek a "történeti nyomozóknak" a bőrébe bújhatnak a látogatók, és deríthetnek fényt több száz éves rejtélyekre.

A tárlaton igazi szenzációnak számító leleteket is bemutatnak. Ilyen a világ egyik legkisebb és legfiatalabb mumifikálódott emberi maradványa. A szakértők szerint egy koraszülött vagy hat-hét hónapra halva született csecsemő lehetett, akit egy agyagedényben temettek el a 19. század második felében. Az elhunyt valószínűleg nem volt megkeresztelve, és titokban kellett eltemetni. A test részlegesen mumifikálódott, melynek hátterében egy rézkrajcár áll: ezt az érmét a csecsemő kezében helyezték el. A réz végezte el a test alsó részének konzerválódását, így ez a test tekinthető a világ első, réz által konzervált múmiájának.

A kiállításon az érdeklődők megismerhetjük a különböző temetkezési fajtákat is. Egy máglyarekonstrukción keresztül például bemutatják a hamvasztásos temetkezés rítusait, lépéseit. Emellett a tárlat különböző halálos kórokkal is foglalkozik: bizonyos betegségek ugyanis komoly nyomokat hagytak a csontokon. Kiállítanak többek között olyan koponyákat és csontokat, melyeken a lepra, a szifilisz vagy éppen a TBC "nyomai" figyelhetőek meg, de olyan leleteket is, melyeken harci sérülések következményei láthatóak. A látogatók mindemellett bepillantást nyerhetnek abba a folyamatba is, mellyel meghatározzák az elhunytak korát és nemét.

A múzeumban a kalandvágyó látogatók maguk is helyszínelőkké, nyomozókká válhatnak. Különböző feladványokat megoldva kell kideríteniük, hogy a megtalált csontok milyen nemű és korú emberhez tartozhattak, és arra és fényt deríthetnek, hogy mi lehetett a halál oka, emellett készíthetnek "családi röntgenfotót" is.