Csák János kiemelte: azt a célt szeretnék elérni, hogy 2030-ra a mostani 42 ezer külföldi hallgató helyett 100 ezer tanuljon a magyar felsőoktatásban.

Azt mondta: ha az élenjáró iparágakban az ország képes jelen lenni, akkor Magyarország tudásplatformmá válhat, és erre a kormány pénzt fog szánni - emelte ki.

Kitért arra, hogy az Erasmus és Horizont programoktól - amelyek szavai szerint "rendbe fognak jönni" - függetlenül a kormány létrehozta a diákok nemzetközi csereprogramját és a nemzetközi kutatásokat támogató Pannónia és HU-rizont programot.

A miniszter beszélt arról is, az a jó felsőoktatási intézmény, ahol identitás is alakul, és ez az identitás a kötődéseink ápolásával testesül meg. "Kötődéseink sokfélék lehetnek, de az individuális és az alkotmányos szabadságunkhoz ragaszkodunk" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az individuális szabadság csak akkor él, ha van intézményes, alkotmányos szabadság is.

Ez az egyetemekre lefordítva az akadémiai szabadságot jelenti - mondta Csák János, kitérve arra: "ezért hibás és méltatlan az, ami az Erasmus- és Horizont-programokkal történik".

Szavai szerint, aki azt mondja, hogy nincs akadémiai szabadság Magyarországon, az téved.

Csák János úgy fogalmazott, ha van "echte" nemzetközi terület, akkor az a tudomány és felsőoktatás területe.

"Mi magyarok azért vagyunk itt ezeregyszáz éve, mert versenyképesek vagyunk, és ha itt akarunk lenni a következő ezeregyszáz évben is, akkor érteni kell a világot, nyelveket kell beszélni, és lelket, szellemet lehelni az épületekbe, amelyek ezek nélkül csak kő, vas és üveg".

Hernádi Zsolt, a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt: olyan felsőoktatási intézményt szerettek volna "álmodni", ahonnan a hallgatók kikerülve a világ minden táján megállják a helyüket.

Az egyetem most átadott Gellért campusáról szólva elmondta, a felújításhoz 60-70 százalékban a kormány adott támogatást. Mint mondta, biztosak abban, hogy a következő évtizedekben itt fogják képezni Magyarország és a régió gazdasági, politikai irányítóit.

Kitért arra, hogy 680 hallgató tud az új campuson tanulni, sportolni, együtt dolgozni, kollégiumi férőhelyeket alakítottak ki. "Az új campus egy olyan hely, ami az otthon és a egyetem között helyezkedik el, mert itt egyesül minden, ami a legjobb: a közösség és a szabadság".

"Messzire akarunk eljutni, és ennek a szimbóluma ez az épület" - emelte ki. Hernádi Zsolt közlése szerint ezt a munkát elkezdték; folyamatosan növekszik az egyetem kutatási teljesítménye, átalakul az oktatási portfólió, megnövelték a külföldi diákok számát, és mára ötvennél több külföldi oktatójuk van.

Szabó Lajos, az egyetem rektora köszöntőjében azt mondta: arra vállalkoznak, hogy megmutassák, miként működik egy 21. századi gazdaság- és társadalomtudományi egyetem. A keretek adottak hozzá - emelte ki, annak a meggyőződésének is hangot adva, hogy a Corvinus Gellért campusán az innováció, az inspiráció, az interakció és integráció egyaránt jelen van.

Azt kérte a hallgatóktól és oktatóktól, hogy éljenek a campus adta lehetőségekkel: "formálják a teret fizikai és átvitt értelemben is".

Az egykori Államigazgatási Főiskola XI. kerületi, Ménesi úti épületének felújítása 17 milliárd forintból valósult meg. A 14 ezer négyzetméteres, 680 hallgató befogadására alkalmas épületben többfunkciós oktatási-kutatási helyiségeket és közösségi tereket alakítottak ki.

A campus kollégiumi része 180 hallgatónak nyújt kedvezményes lakhatási lehetőséget 2-3 ágyas szobákban, önálló vizesblokkokkal. Az épületben hat professzori apartman is helyet kapott, valamint multifunkciós sportközpontot, egy kültéri és egy beltéri csapatsport-pályát, fitnesztermet és négy mozgásstúdió alakítottak ki.

Az épületegyüttes 2019-ben került az egyetemet fenntartó alapítvány tulajdonába. A mintegy 17 milliárd forintos beruházás háromnegyede állami, illetve uniós forrásokból, egynegyede a fenntartó alapítvány forrásaiból származik. Az építési munkálatok 2021 őszén kezdődtek. (FOTÓ)