A DK frakcióvezető-helyettese keddi, budapesti sajtótájékoztatóján egy Eurostat felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy az EU-n belül Magyarországon nő a leggyorsabban a különbség a gazdagok és a szegények jövedelme között. Arató Gergely kijelentette, hogy jelenleg 1,2 millió magyarnak nincs esélye arról, hogy kitörjön a szegénységből.

Az Orbán-rendszerben sokkal könnyebb egy gazdagnak még gazdagabbá válnia, mint egy szegénynek eljutni a tisztességes megélhetésig - fogalmazott. Hozzátette, hogy tíz év fideszes kormányzás után az adórendszer, a fizetések, a családi támogatások és az állami rendszerek is a magasabb jövedelműeknek kedveznek.

Más témában kérdezték a gyöngyöspatai iskola szegregációs ügyében megítélt százmillió forintos kártérítésről. A politikus azt felelte, hogy az ügyben született egy bírósági ítélet, amit egy jogállamban végre kell hajtani. "Az pedig szégyenletes, hogy ha egy miniszterelnök egy bírósági ítélet ellen uszít, az pedig különösen, hogyha ezt meglehetősen félreérthető, rasszistának tűnő szóhasználattal teszi" - fogalmazott.

Arató Gergely egy újabb kérdésre azt felelte, el tudja képzelni, hogy a településen lesz feszültség, de az nem most keletkezett. A feszültség oka az, hogy hosszú évekig a magyar állam támogatásával és tudtával elkülönítették a roma gyerekeket, akik rosszabb oktatást kaptak, mint nem roma társaik - érvelt. A kormánynak az lenne a dolga, hogy ne növelje a feszültséget, hanem próbáljon megoldást találni - jelentette ki. A politikus felhívta a figyelmet, hogy az állam és az önkormányzat egyenlő felelősséget visel az ügyben, ezért akár az előbbi is kifizethetné a kártérítést.

Arra a felvetésre, hogy a szegregációs ügy még 2004-ben, a szocialista kormányok idején kezdődött, azt válaszolta, hogy 2010 előtt az iskolafenntartás önkormányzati hatáskör volt, az államnak csak arra volt lehetősége, hogy jelezze a problémát és szakmai segítséget kínáljon. 2009-2010-től állnak rendelkezésre azok az eszközök, amelyek a jogi fellépést is lehetővé teszik a szegregációval szemben - hangsúlyozta. Ezeket az eszközöket azért kellett megalkotni, mert gyakran tapasztalták, hogy hiába ajánlanak segítséget a szegregáció felszámolására, erre "jó pár önkormányzat nem kapható" - mondta. Arató Gergely hangsúlyozta, hogy a gyöngyöspatai szülők 2010 után jelentkeztek a panaszukkal, de az állam azóta sem oktatásirányítóként, sem pedig az oktatás fenntartójaként nem tett semmit az ügyben.

A sajtótájékoztatón részt vett Barkóczi Balázs, a DK szóvivője is, akit arról kérdeztek, hogy Karácsony Gergely főpolgármester korábbi ígérete ellenére a nyugdíjasok nem kapnak húszezer forint támogatást ebben a fűtési szezonban.

A szóvivő azt felelte, hogy Karácsony Gergely korábban jelezte, a támogatást az önkormányzatokkal egyeztetve, koordináltan próbálja bevezetni. A kerületekkel történő egyeztetés után a következő fűtési szezonban oda fogják adni a nyugdíjasoknak a megígért húszezer forintot - tette hozzá.

Újabb kérdésre azt felelte, hogy a DK elnöksége még ebben a hónapban dönt arról, hogy ki foglalja el a parlamentben a mandátumáról lemondott Gréczy Zsolt helyét. Annyit árult el, hogy több lehetséges jelöltből választanak, de azt határozottan állította, hogy nem Kálmán Olga volt főpolgármester-jelölt lesz az új képviselőjük.