TV műsor

Emléktáblát állítottak Petrás Incze János minorita szerzetesnek Szegeden

Belföld, 2020.08.13

Felavatták Petrás Incze János moldvai születésű szerzetes emléktábláját a szeged-felsővárosi Szent Miklós minorita templom plébániájának falán csütörtökön.

Petrás Incze János moldvai születésű minorita szerzetes szegedi emléktáblájának avatása Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa avatóbeszédében úgy fogalmazott, Petrás Incze János joggal nevezhető a moldvai csángó közösség apostolának.

"Életpéldája arra tanít bennünket, hogy legfőbb feladatunk legjobb lelkiismeretünkkel, hazánk iránti szeretettel végezni munkánkat" - mondta.

Már sikerült elérni, hogy "a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaink" ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az anyaországiak - mondta a politikus, felidézve, egy évtizede annak, hogy az Országgyűlés elfogadta a külhoni magyarság egyszerűsített honosítását lehetővé tevő törvényt.

Ennek köszönhetően az elmúlt tíz évben több mint egymillióan szerezték meg a magyar állampolgárságot - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy folyamatosan emelkedik a támogatott külhoni magyar intézmények, egyházi és civil szervezetek száma.

Szilágyi Péter úgy fogalmazott: addig beszélhetünk magyar jövőről, amíg vannak magyar fiatalok, ezért tartja a kormány kiemelten fontosnak oktatási intézményeik működtetését.

Kárpát-medence-szerte ötven magyar középiskola, kollégium és szórványkollégium működését biztosítja a kormány, emellett nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, kar tevékenységéhez nyújt állandó támogatást - mondta.

Közölte: a kormány segíti Csángóföldön az óvodák építését, a pedagógusok munkáját, az ott folyó oktatási programokat, hogy a fiatalok megőrizhessék nyelvüket, identitásukat.

Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem néprajzprofesszora Petrás Incze János életútját ismertetve elmondta: 1813-ban Moldvában, Forrófalván született.

Édesapjához hasonlóan a Kézdivásárhely melletti Kanta minorita gimnáziumába járt, majd teológiai tanulmányait követően 1836-ban Egerben szentelték pappá. Azt azonban csak az utóbbi évek kutatásai tárták föl, hogy 1831-32-ben a szeged-felsővárosi minorita rendház noviciátusában készült fel papi és szerzetesi hivatására.

Lelkészi működését Pusztinán kezdte, majd egészen haláláig a szülőfalujával szomszédos magyar községben, Klézsén szolgált. 1841-ben 38 pontban megválaszolta Döbrentei Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia titkárának a moldvai csángó magyarokra vonatkozó kérdéseit. Majd sűrű levelezésükben beszámolt a csángók múltjáról, kultúrájáról, nyelvéről, összegyűjtötte népdalaik, balladáik szövegét - közölte az egyetemi tanár.

Petrás Incze János szülőföldjén több templom építésében és felszerelésében segédkezett - mondta Barna Gábor, hozzátéve, a szerzetes felismerte, hogy csak az anyanyelven végzett lelki szolgálat lehet eredményes.

(FOTÓ)
(MTI)

Galériánk

Petrás Incze János moldvai születésű minorita szerzetes szegedi emléktáblájának avatása Petrás Incze János moldvai születésű minorita szerzetes szegedi emléktáblájának avatása
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!