P. SZ.: A marketing a modern értelemben Magyarországon elméletben nagyjából 40 éves múltra tekint vissza. E tekintetben Amerikához vagy Nyugat-Európához viszonyítva hátrányból indulunk, az ottani piacgazdaságokban ugyanis a marketinget már 100-150 éve művelik. Az viszont az itthoni és a nemzetközi viszonyokra egyaránt igaz, hogy a marketing az elmúlt időszakban terjeszkedésben van, azaz olyan területeken jelenik meg, ahol korábban elképzelhetetlen volt: művészvilág, sport, egészségügy, tudomány, személyes márkaépítés és így tovább. És míg a 2000-es évek elején a marketinget az emberek többsége a TV reklámokkal azonosította, addig ma már sokkal több mindent értünk alatta, mint reklám – már csak azért is, mert napjainkban egyrészt kevesebben néznek tévét, másrészt pedig a különböző streaming szolgáltatók is reklámoktól mentesek. A marketingnek ma a személyre szabottság, az egyéni igényeknek való megfelelés a cél.

P.SZ. : A fogyasztók manapság egymásnak hisznek. Vagyis, ha egy adott termékről vagy szolgáltatásról információt akarnak gyűjteni, akkor már nem feltétlenül csak a Google-n keresztül teszik azt meg, hanem felkeresnek különböző közösségi média csoportokat, az adott termékre vagy szolgáltatásra, ahol kommenteket, véleményeket, tapasztalatokat olvasnak. Megnéznek, meghallgatnak olyan tartalmakat, amit azok a fogyasztók készítettek, és osztottak meg ezeken a felületeken, akik kipróbálták az adott terméket vagy szolgáltatást. Ez pedig azt is jelenti, hogy gyakorlatilag mindegy, hogy az az adott termékről vagy szolgáltatásról szóló reklám hányszor jött szembe velük, ha a begyűjtött valós felhasználói információk negatívak, akkor nem fogják megvásárolni. Innentől kezdve az őszinteség az egy megkerülhetetlen dolog a cégek számára.

P. SZ.: Igen, a közösségi média felületek a saját rendszereiket ma már úgy fejlesztik, hogy azok, akik hirdetni akarnak rajtuk keresztül, fizessenek azért. De talán, ami még ennél is fontosabb az a figyelem, amiért komoly harc folyik, hiszen minél tovább pörget valaki egy felületen, annál nagyobb az esély arra, hogy onnan megvásárol, vagy épp ott értékesít majd valamit.

P. SZ.: A dolgok gyorsabban jönnek divatba és gyorsabban mennek ki a divatból, mint korábban – ez nagyjából mindenre igaz. Így a TikTok felfutása is minden korábbi közösségi média felületet felülmúlt – de kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós. Különösen azért, mert látható, hogy a konkurens felületek is erősen fejlesztik a rövid videós tartalom megosztást, így a TikTok már nem egyeduralkodó e téren.

P. SZ.: Napjainkban mindenki gyakorlatorientált oktatást vár el tőlünk, azzal, hogy erre szükség van, egyet értek. Azzal azonban már nem feltétlenül, hogy miként kivitelezze mindezt egy oktató. Két évvel ezelőtt a marketingügynökségek azt javasolták, hogy a marketing szakos hallgatóknak szövegírást is oktassunk, azért, hogy a Facebook és Instagram posztokat legyen majd, aki jól, helyesen, frappánsan megírja. Ma már erre azért nincs szükség, mert megjelent a Chat GPT, ami megírja mindezt helyettük. Tehát, ha mi két évvel ezelőtt elkezdtünk volna szövegírást oktatni a hallgatóinknak, akkor ezek a hallgatók joggal mondanák majd a diplomájuk megszerzése után, hogy felesleges volt mindez, hiszen időközben felbukkant a mesterséges intelligencia, ami megcsinálja a feladatot helyettük. De ez csak egy példa. Az oktatástól elvárni, hogy alkalmazkodjon az éppen aktuális praktikus ismeretekhez, irrealitás. Az viszont elvárható, hogy jól alkalmazható soft skilleket adjon. Ezek olyan képeségek, amelyeket könyvből nem lehet megtanulni: kreatív gondolkodás, csapat munka, prezentációs készség – ezeket mind-mind gyakorolni kell, el kell sajátítani az adott területen jártas, tehetséges emberektől. Véleményem szerint az oktatás ebbe az irányba kellene, hogy elmenjen, a tárgyi tudás mellett – részben akár helyett – képességeket kellene fejlesztenünk a hallgatóink körében.

P. SZ.: Az biztos, hogy a mesterséges intelligencia minden iparágra hatással lesz. Az már más kérdés, hogy milyen hatással lesz általában véve az emberekre, fogyasztókra. A legtöbb cég marketing tevékenységének támogatására már előszeretettel használja például a Chat GPT-t az említett közösségi felületeken közzétett posztok megírása során, vagy a különböző hirdetések generálása során. A mesterséges intelligencia képes ugyanis összegyűjteni az emberek digitális lábnyomait és azok alapján képes meghatározni azt is, hogy annak az adott személynek milyen hirdetésre lenne szüksége. A Chat GPT novemberben került a látóterünkbe és kevesebb, mint fél év alatt olyan hatást keltett, amit még egyetlen egy innováció sem eddig. És, mivel az alapját egy öntanuló algoritmus képezi, így a fejlődési üteme beláthatatlan.

P. SZ.: Erre nagyon nehéz választ adni. Szerintem a legfőbb kérdés az az, hogy egy oktatónak mi a missziója? Ez dönti el, hogy milyen oktató válik belőle.

P. SZ.: Az én hivatásom az oktatás, amellett, hogy kutatok és tanácsadással is foglalkozom. Célom, hogy az emberek másképp viszonyuljanak a tudáshoz, hogy azt mondják, hogy az, amiről tanulnak – esetemben a marketingről van szó – érdekes, és ennek tükrében fejlesztik magukat tovább. Az én misszióm tehát nem más, mint hatással lenni úgy, hogy annak eredményeképp a hallgatók megszeressék a tudást. Ennek jegyében mindent megteszek azért, hogy bebizonyítsam, érdemes továbbtanulni, mert a tudás megváltoztatja az ember gondolkodását, személyiségét.