TV műsor

Hörcsik Richárd: ma a jogállamisági kérdéseket sokszor egyoldalú elvárásként, politikai okból alkalmazzák

Belföld, 2019.12.03

A finn európai uniós elnökség eredményeit, a jogállamisági kérdéseket, az új Európai Bizottság prioritásait, a klímavédelmi szempontokat, valamint a Brexit állását tekintették át az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságai konferenciájának résztvevői, a COSAC 62. plenáris ülésén december 1-3 között Helsinkiben - tájékoztatta Hörcsik Richárd, a parlament európai ügyek bizottságának elnöke, a magyar delegáció vezetője kedden telefonon az MTI-t. Utalt arra, hogy a jogállamisági kérdéseket ma sokszor egyoldalú elvárásként, politikai okból alkalmazzák

A képviselő kiemelte: a találkozó legsürgetőbb napirendi pontja a Brexit volt, ám ebben a kérdésben a jövő heti parlamenti választás után látnak majd csak tisztábban az unió tagországai. Fontos eredménynek nevezte e téren az EU 27 tagállamának egységét és annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a rendezetlen brit kilépést el kell kerülni.

Hörcsik Richárd véleménye szerint a polgárok garanciákat várnak, valamint szerzett jogaik védelmét, amelyhez elengedhetetlen a rendezett kilépés. Ha az Egyesült Királyság távozik az unióból, az átmenetnek a lehető legrendezettebben kell lebonyolódnia és egy szoros, átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak kell az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat hosszú távon szabályozni - mondta.

A bizottsági elnök beszédében üdvözölte az új Európai Bizottság megalakulását és reményét fejezte ki, hogy a jövőben a nemzeti parlamentek álláspontját Brüsszelben jobban figyelembe veszik, különösen ha szubszidiaritási aggályokat fogalmaznak meg. E téren változást várunk - mondta Hörcsik Richárd.

Hozzáfűzte: a háromnapos találkozó visszatérő napirendi pontja volt a 2021-27-es uniós költségvetés. "Itt a tárgyalások lassan haladnak, részben a Brexit miatt, részben amiatt, hogy az olyan hagyományos politikai színtereket, mint a kohéziós politika és a közös agrárpolitika aránytalanul nagy csökkentés fenyegeti, amit nem tudunk elfogadni" - mondta. Hozzáfűzte: szerencsére a kérdésben a "kohézió barátaiként" fellépő országok közös nézeteket képviselnek, ami biztató. A magyar képviselő arra is rámutatott, hogy 2020 után éppen azon országokat fenyegeti nagyobb kohéziós forrásvesztés, amelyeknek a gazdasága az elmúlt években legnagyobb mértékben erősödött.

Az elnök sajnálatosnak nevezte, hogy az EU nyugat-balkáni bővítésének kérdése Helsinkiben kevesebb figyelmet kapott.

Hörcsik Richárd arról is szólt, hogy ma a jogállamisági kérdéseket sokszor egyoldalú elvárásként, politikai okból alkalmazzák, figyelmen kívül hagyva az uniós tagállamok eltérő alkotmányos intézményeit, történelmi fejlődését, nemzeti identitását. Ennek kiemelkedő példájaként említette a Sargentini- jelentést, amely meglátása szerint elfogult és alaptalan megállapításoktól tartalmazott.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!