Ikonikus hidak, amelyek meghatározzák Szegedet, a Napfény Városát

Belföld, 2022.06.11

Pirosló muskátlik, fotózkodó turisták, hömpölygő egyetemistákból álló csoportok, a Tisza vizének friss illata, a felkelő és lemenő nap sugarai, a forró beton izzasztó melege, mosolygós bicajosok, rollerosok, gyalogosok kontra dugóban ülő autósok, buszon és trolin bosszankodó utasok, és egy tömérdek kipufogógáz – talán ezek azok, amelyek elsőre eszünkbe jutnak, ha a Belvárosi hídra gondolunk.

Belvárosi híd Na de milyen jelentőséggel bír ma Szeged városában ez az építmény és, vajon a Bertalan hídnak miért nincs ekkora vizuális ereje? Többek között erre is választ kaptunk Dr. Nagy Gyulától, az SZTE TTIK Gazdaság és Társadalomföldrajzi Tanszék adjunktustól.

WR.: Ha meg kellene fogalmazod a Belvárosi híd legfontosabb jellemzőit, melyek lennének azok?

N. GY.: Mindenképpen azt emelném ki, hogy híd ikonikus formavilágú, ez az íves tartószerkezetéből adódik. Kékes-szürkés színű, a város két, korábban közigazgatásilag is különálló részét köti össze, az áthaladó forgalom pedig óriási rajta. Korábban a személyautók mellett, a tömegközlekedési eszköz a villamos volt, ezt váltották a trolik és az autóbuszok. Az elmúlt, közel nyolcvan évben többszöri felújításon is átesett, hiszen nagy-nagy amortizációnak van kitéve, ami nemcsak a forgalomnak, hanem az időjárási viszontagságoknak is köszönhető. Többek között ezért is remélem, hogy szerepe a közeljövőben átalakul.

WR.: Hogyan nézhet ki ez az átalakulás?

N. GY.: Azt remélem, hogy ez az átalakulás egy európai irányvonalat követ majd és a Belvárosi híd személygépkocsiktól mentes, biciklis, rolleres, gyalogos híddá tud válni, ahol a közösségi közlekedés, a taxi és a megkülönböztető jelzést használó járművek közlekednek. Ebben nagy segítségére lehet a városnak a harmadik híd, ami a jelenleg rendelkezésre álló információk, illetve realitások szerint 2030-ra meg is tud épülni és több sávon biztosítani tudja a gyorsabb, biztonságosabb közlekedést.

WR.: Milyen indulatokat vált majd ki szerinted az, ha megépül a harmadik híd és a Belvárosi hídról elkezdik leterelni a forgalmat?

N. GY.: Minden településfejlesztési beavatkozás, minden radikálisabb átalakulást hozó változás, amely egy adott városban végbemegy és gyakorlatilag közvetve vagy közvetlenül mindenkit érint, támogatókat és ellenzőket is egyaránt generál. Újszegedi lakosként tisztában vagyok a rövidtávú várható hatásokkal, de hiszem, hogy hosszabb távon ez kifizetődő lesz mindenki számára. Abban az esetben, ha ezt a városvezetés nyíltan kommunikálja – márpedig Szegeden erről a kérdésről nyíltan kommunikálnak – akkor talán sokkal többen és könnyebben fogadják majd el és értik meg azt, hogy miért is van szüksége a városnak erre a változásra. Véleményem szerint az egyéni érdekek, vélemények sosem írhatják felül a közösségek hosszútávú érdekeit. A hosszú távú érdek itt pedig egy élhetőbb és biztonságosabb belváros kialakítása, ahol nem az autósoké, hanem a gyalogosoké, a fiataloké, időseké, családoké a főszerep. A harmadik híd ehhez járul hozzá, hiszen lehetőséget teremt, hogy a belváros részben autómentessé válhasson a forgalom kiváltásával. Abban az esetben, ha a lakosság részt vehet ebben a nyíltan zajló kommunikációban, mint beszélgető partner és elmondhatja a véleményét, az ötletét, a javaslatait, a városvezetés pedig meg is fogadja ezek egy részét, nyilvánvaló, hogy „emészthetőbb” lehet majd a Belvárosi híd átalakulása mindannyiunknak.

WR.: Kijelenthetjük, hogy egyre nagyobb jelentősége van a Belvárosi hídnak a város marketingjében is?

N. GY.: Minden város rendelkezik ikonikus épületekkel, személyekkel, ételekkel, jellemzőkkel. Szegedről egyértelműen mindenkinek a Dóm jut eszébe, de a Belvárosi híd is ugyanennyire egyedi formavilágú, alakja összeforr a városképpel. Vizuálisan könnyen befogadható, és a turisták körében is közismert, hiszen könnyen megközelíthető általa a fürdő, a Liget, a múzeum, a színház és gyakorlatilag a belváros egész területe. Éppen ezért kijelenthetjük, hogy igen, a város identifikációjában fontos szerepet játszik, mely marketing célokra is használható.

WR.: Ezzel ellentétben a Bertalan híd szinte csak a forgalmat szolgálja.

N. GY.: Igen, bár mindemellett egy nagyon meghatározó, szimbolikus jelentése is van. A Bertalan híd ugyanis Szeged egyik legkiemelkedőbb és legfontosabb személyéről, Bertalan Lajosról kapta a nevét. Azt, hogy az ő személyének mekkora jelentősége volt, jól bizonyítja az is, hogy a tiszai ármentesítésben végzett munkájának tiszteletére, egy obeliszket állítottak a jelenlegi „új híd” újszegedi lábánál. Ezt a híd 1976-os építésekor le kellett bontani. A híd újszegedi lábánál azonban egy felirat jelzi, hogy azon a helyen valamikor egy emlékmű állt. A hídnak további szimbolikus jelentősége, hogy a város sugaras, körutas szerkezetét részben kiegészíti, persze, ahhoz hogy a városszerkezet teljes legyen, egyértelműen szükség van a harmadik hídra is.

WR.: Milyen állapotban van ez a híd?

N. GY.: A Bertalan hídon is rendszeresen végeznek felújításokat, ezek kötelező felújítások, amelyek ugyancsak az amortizáció és az időjárási viszonyoknak tudhatók be. Teljes rekonstrukciót azonban tudomásom szerint egyik hídon sem folytatnak majd a közeljövőben. A korrózió ezt a hidat is kikezdte. Ezt az elmúlt években mind a két hídon cserével vagy felületi javítással, festéssel orvosolták. Ezekre az esetleges problémákra a Magyar Közút munkatársai figyelnek oda, ők azok, akik rendszeresen járják a hidakat és szenzoros autókkal próbálják meg kiszűrni azt, hogy az adott építmény mely része szorul felújításra. Összességében elmondható tehát, hogy a szegedi hidak állapota jó, persze az útburkolatokban van némi hiba, melyet azonban igyekeznek hamar kijavítani.

WR.: Végezetül, mit mondanál a harmadik hídról?

N. GY.: A harmadik híd nemcsak Szeged érdeke, ez egy európai közösségi érdek. Elméletileg két ütemben épül majd meg. Először a közúti hidat építik meg, aztán pedig a vasúti részét építik ki mellé, hasonlóan, mint ahogy a budapesti Rákóczi híd készült, és összeköttetést nyújt majd Romániával. A vasútra azonban lehet, hogy kicsit többet kell várni, az is lehet, hogy az összeköttetés csak 2050-re készül el. A déli híd költségvetése 36 és 100 milliárd forint között mozog egyelőre, a pontos értékét még nem tudjuk. Fontos kiemelnem, hogy egy hidat sosem 10-20 évre, inkább 100 évre építenek, és, hogy egy híd tervezése és megépítése hosszú időt vesz igénybe, használni pedig emberöltőkön átívelően lehet. Véleményem szerint szüksége van rá Szegednek, és Európának egyaránt.
(Webrádió)

Galériánk

Belvárosi híd Belvárosi híd
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!