Illegális bevándorlás - Bakondi György: az EU nem ad megfelelő választ a növekvő illegális migrációra
Belföld, 2024.03.25
Az illegális migráció növekvő tendenciát mutat, az Európai Unió (EU) válaszai pedig nem vezettek a biztonság növekedéséhez, inkább csak menedzselték a migrációs hullámot - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.
Bakondi György úgy fogalmazott: minden évben realizálódik a Soros-tervben megfogalmazott cél, miszerint évente egymillió illegális bevándorlót kell befogadni és szétosztani az európai országok között. Tavaly több mint egymillió menekültkérelmet nyújtottak be - tette hozzá.
Óriási az utánpótlás, egyebek között a balkáni útvonalon is jelentős a növekedés és a zsúfoltság - mondta. Tájékoztatása szerint Indiából, Pakisztánból, Bangladesből, Afganisztánból, Iránból és újonnan sokan már Afrikából is a balkáni útvonalon érkeznek.
A migránsok kvóták szerinti szétosztása mellett arról is jogszabályt fogadott el az Európai Parlament (EP), hogy nem vonhatók büntetőjogilag felelősségre azok a civil szervezetek, amelyek segítenek a migránsoknak - hívta fel a figyelmet. Még akkor sem vonhatók felelősségre, ha arányos díjazásban részesülnek - tette hozzá, megjegyezve, hogy vékony a határvonal az embercsempészek és a más módon, de pénzért segítők között.
Úgy látja, a jogszabállyal "kiveszik a civil szervezeteket az állam büntetőjogi hatalma alól". Véleménye szerint az Európai Parlament döntése "hihetetlen, és a jogállamiság alapvető kritériumait" sem veszi figyelembe.
Bakondi György arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak országok, amelyek nem várnak arra, hogy "az Európai Unió apparátusa megvilágosodik, és 8-9 év után megváltoztatja az álláspontját" a migrációval kapcsolatban. Példaként az Olaszország és Albánia közötti megállapodást említette, amelyben azt rögzítették, hogy, ha nem olasz vizeken tartóztatnak fel vagy mentenek ki valakit a tengerből, az nem jogosult olasz területen benyújtani a menekültkérelmét.
A belbiztonsági főtanácsadó azt hangsúlyozta: 2015 óta a terrorveszély jelenléte nem vitatható. Azt mondta, az ismeretlen személyazonosságú fiatal férfiak tömeges bejutása Európába olyan súlyos biztonsági fenyegetést jelent az itt élőkre, amelyet elsődleges kérdésként kellene kezelni. Nem szociális, hanem biztonsági megközelítésre van szükség - emelte ki.
Elmondása szerint a migránsok radikalizálódnak, és egy országban a tíz százalék feletti muszlim népesség jelentősen befolyásolja a belső biztonságot.
Időszerű lenne felismerni a fenyegetést, amelyet az emberek illegális, ellenőrizetlen beáramlása jelent - emelte ki. Reményei szerint az EP-választásokat követően létrejövő új európai parlamenti többség a fontosságának megfelelően fogja kezelni a külső határok biztoságát.
Óriási az utánpótlás, egyebek között a balkáni útvonalon is jelentős a növekedés és a zsúfoltság - mondta. Tájékoztatása szerint Indiából, Pakisztánból, Bangladesből, Afganisztánból, Iránból és újonnan sokan már Afrikából is a balkáni útvonalon érkeznek.
A migránsok kvóták szerinti szétosztása mellett arról is jogszabályt fogadott el az Európai Parlament (EP), hogy nem vonhatók büntetőjogilag felelősségre azok a civil szervezetek, amelyek segítenek a migránsoknak - hívta fel a figyelmet. Még akkor sem vonhatók felelősségre, ha arányos díjazásban részesülnek - tette hozzá, megjegyezve, hogy vékony a határvonal az embercsempészek és a más módon, de pénzért segítők között.
Úgy látja, a jogszabállyal "kiveszik a civil szervezeteket az állam büntetőjogi hatalma alól". Véleménye szerint az Európai Parlament döntése "hihetetlen, és a jogállamiság alapvető kritériumait" sem veszi figyelembe.
Bakondi György arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak országok, amelyek nem várnak arra, hogy "az Európai Unió apparátusa megvilágosodik, és 8-9 év után megváltoztatja az álláspontját" a migrációval kapcsolatban. Példaként az Olaszország és Albánia közötti megállapodást említette, amelyben azt rögzítették, hogy, ha nem olasz vizeken tartóztatnak fel vagy mentenek ki valakit a tengerből, az nem jogosult olasz területen benyújtani a menekültkérelmét.
A belbiztonsági főtanácsadó azt hangsúlyozta: 2015 óta a terrorveszély jelenléte nem vitatható. Azt mondta, az ismeretlen személyazonosságú fiatal férfiak tömeges bejutása Európába olyan súlyos biztonsági fenyegetést jelent az itt élőkre, amelyet elsődleges kérdésként kellene kezelni. Nem szociális, hanem biztonsági megközelítésre van szükség - emelte ki.
Elmondása szerint a migránsok radikalizálódnak, és egy országban a tíz százalék feletti muszlim népesség jelentősen befolyásolja a belső biztonságot.
Időszerű lenne felismerni a fenyegetést, amelyet az emberek illegális, ellenőrizetlen beáramlása jelent - emelte ki. Reményei szerint az EP-választásokat követően létrejövő új európai parlamenti többség a fontosságának megfelelően fogja kezelni a külső határok biztoságát.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!