Illegális bevándorlás - Háromszorosára nőtt Szlovéniában az illegális határátlépők száma
Belföld, 2018.04.05
Háromszorosára, 612-re nőtt Szlovéniában az illegális határátlépők száma az év első három hónapjában az előző év hasonló időszakához képest - közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Az illegális bevándorlók többsége az idén Algériából, Pakisztánból és Marokkóból érkezett, míg tavaly az afgánok, a törökök, a koszovóiak és a pakisztániak voltak többségben.
A legtöbben Szlovénia délnyugati részén, Koper környékén, valamint délkeleten, Novo Mesto térségében lépték át illegálisan a határt.
A tárca közlése szerint a migránsok száma nem nőtt riasztó mértékben, ezért nincs szükség fokozott intézkedésre a határ mentén.
A Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) ugyanakkor a határok szigorúbb védelmét követeli, valamint azt szeretné, ha Szlovénia kilépne az uniós menekültelosztási programból is.
Branko Grims, a párt parlamenti képviselője a sajtónak csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy "a menekültelosztási program halott, és káros Szlovéniára nézve, mert sok pénzbe kerül".
Az SDS azt tervezi, hogy összeszedi a szükséges aláírásokat egy rendkívüli parlamenti plenáris ülés összehívásához, ahol a programból való kilépés mellett a külföldiekről szóló törvény módosítását is kérni fogja. Grims szerint a nem uniós országból érkező illegális bevándorlók biztonságos országokon keresztül érkeznek Szlovéniába, ezért nem szorulnak nemzetközi védelemre.
"A megelőző intézkedésekről időben kell határozni, késve sokkal szigorúbb döntéseket kell meghozni" - szögezte le Grims.
2016 márciusában a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat az illegális bevándorlók előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni. Ha mégis határsértést követ el valaki, a hatóságok visszakísérik az államhatárra, és visszaküldik abba az országba, ahonnan érkezett.
Kivételt képeznek az eljárás alól azok, akik közvetlen életveszélyben vannak, vagy egészségügyi ellátásra szorulnak, továbbá a felnőtt kísérő nélkül érkező, 14 éven aluliak.
A rendőrség adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában 2015 októbere óta félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek azonban csak töredéke kért menedékjogot az országban.
A legtöbben Szlovénia délnyugati részén, Koper környékén, valamint délkeleten, Novo Mesto térségében lépték át illegálisan a határt.
A tárca közlése szerint a migránsok száma nem nőtt riasztó mértékben, ezért nincs szükség fokozott intézkedésre a határ mentén.
A Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) ugyanakkor a határok szigorúbb védelmét követeli, valamint azt szeretné, ha Szlovénia kilépne az uniós menekültelosztási programból is.
Branko Grims, a párt parlamenti képviselője a sajtónak csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy "a menekültelosztási program halott, és káros Szlovéniára nézve, mert sok pénzbe kerül".
Az SDS azt tervezi, hogy összeszedi a szükséges aláírásokat egy rendkívüli parlamenti plenáris ülés összehívásához, ahol a programból való kilépés mellett a külföldiekről szóló törvény módosítását is kérni fogja. Grims szerint a nem uniós országból érkező illegális bevándorlók biztonságos országokon keresztül érkeznek Szlovéniába, ezért nem szorulnak nemzetközi védelemre.
"A megelőző intézkedésekről időben kell határozni, késve sokkal szigorúbb döntéseket kell meghozni" - szögezte le Grims.
2016 márciusában a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat az illegális bevándorlók előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni. Ha mégis határsértést követ el valaki, a hatóságok visszakísérik az államhatárra, és visszaküldik abba az országba, ahonnan érkezett.
Kivételt képeznek az eljárás alól azok, akik közvetlen életveszélyben vannak, vagy egészségügyi ellátásra szorulnak, továbbá a felnőtt kísérő nélkül érkező, 14 éven aluliak.
A rendőrség adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában 2015 októbere óta félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek azonban csak töredéke kért menedékjogot az országban.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!