Magyar-német katonai együttműködés megerősítése


Az Országgyűlés hétfőn lefolytatta annak a kormányzati előterjesztésnek a vitáját, amely a magyar és német katonai együttműködés folytatásához kíván parlamenti felhatalmazást szerezni. Hende Csaba honvédelmi miniszter expozéjában hangsúlyozta, Magyarország és Németország között az elmúlt években egyre intenzívebbé vált a katonai együttműködés, amely kiterjed a közös kiképzések és gyakorlatok szervezésére, tisztek kölcsönös kiküldésére, valamint műveleti és haditechnikai együttműködésre is. Ezen együttműködés egyik szükségszerű eleme a fegyveres erők tagjainak a másik állam területén szolgálati céllal történő ideiglenes tartózkodása, amihez az Országgyűlés hozzájárulása is szükséges.

A javaslat vitájában a Fidesz nevében Balla Mihály támogatta az előterjesztést, míg a Jobbik elutasító álláspontját Kulcsár Gergely ismertette. Az ellenzéki politikus felszólalásában úgy fogalmazott, pártja azon az 1848-ban is megfogalmazott elvi állásponton van, amely a magyar katonák külföldi, illetve a külföldi katonák magyarországi állomásoztatásával szemben helyezkedik el.



Vita a földtörvény módosításáról



Hat földügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza az a kormánypárti javaslat, amelyet előterjesztőként a fideszes Font Sándor ismertetett hétfőn a parlamentben.

Hangsúlyozta, az előterjesztés úgy módosítaná a polgárok személyi adatainak es lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, hogy előkészítse a tavaly elhatározott közhiteles címregiszter kialakítását. Ennek első lépése a jelenleg kezelt címállomány előzetes felmérése, felülvizsgálata helyi szinten - mondta, hozzátéve: tervezete ezért előírja a jegyzőknek az adatok pontosságának, a címek valódiságának ellenőrzését a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által elkészített elektronikus adatállomány segítségével. Az ellenőrzés eredményéről november 15-ig a címjegyzék visszaküldésével kell tájékoztatni a szervezetet. Az indoklás szerint a címregiszter feltöltése (ősfeltöltés) ezen az adatbázison alapul majd.

A fideszes Horváth István a vitában azt mondta, a javaslat aktuális kérdéseket és kisebb jellegű korrekciókat tartalmaz.

Legény Zsolt (MSZP) kifogásolta, hogy kivételes sürgősséggel tárgyalnak egy önálló képviselői indítványként benyújtott javaslatot, amelyről már régen dönteni kellett volna. A módszer azonban felveti a kérdést, hogy szükség van-e vidékfejlesztési minisztériumra.

Hozzátette: ahelyett, hogy a fontos problémákat orvosolná az egyébként rosszul előkészített javaslat, most bizonytalanabbá teszi az agrárium helyzetét, és ez súlyosan veszélyezteti a mezőgazdaságot.

A jobbikos Magyar Zoltán azt mondta, számára sem érthető, hogy miért tárgyalják kivételes sürgős eljárásban a javaslatot. Közölte továbbá, nem tudják támogatni a tervezetet annak ellenére, hogy van benne előre mutató lépés, de a földekkel kapcsolatos információk kezelésének megoldása, az információ használata egyelőre aggályos.

Sallai R. Benedek (LMP) közölte, elvi gondjaik vannak a javaslat több pontjával. Ezek között említette, hogy 378 milliárd forintnyi föld rendelkezési jogát úgy akarják kiosztani, hogy nincs róla stratégia, az arról döntő bizottság résztvevőinek körét pedig szűkítik.

Font Sándor előterjesztő Legény Zsolt felszólalására utalva azt mondta, nem kíván "politikai maszlagra" válaszolni.



Napirend utáni felszólalások


Napirend utáni felszólalásra öt képviselő jelentkezett, a szocialista Kiss László Horn Gyulának a vasfüggöny átvágásában játszott szerepéről emlékezett meg, Magyar Zoltán (Jobbik) pedig arról beszélt, hogy az iparinyersanyag-termelésről át kellene állni a mezőgazdaságra. Kepli Lajos (Jobbik) a vízgazdálkodás fontosságáról, Ikotity István (LMP) a pedagógusok alacsony béréről beszélt, Sallai R. Benedek (LMP) pedig megemlékezett Fekete István íróról.



Ezt követően az elnöklő Latorcai János az ülést lezárta és jelezte: várhatóan jövő hétfőn ül össze újra a parlament.