Kifejtette: a módosítással csak az változik, hogy 2018 eleje helyett 2019. január 1-jéig kell megfelelniük az érintett intézményeknek a felsőoktatási törvény feltételeinek. Hangsúlyozta, a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, "Soros György egyetemére is". Ha 2019. január 1-jéig a szükséges megállapodásokat, illetve nemzetközi szerződéseket megkötik, a feltételek teljesítését pedig ellenőrizték, akkor az érintett egyetemek, köztük a "Soros-egyetem" további működésének nem lesz akadálya - mondta.

A CEU-ra vonatkozó kérdésre megjegyezte: New York állammal a magyar kormánynak kell megállapodást kötnie - ha a CEU teljesíti a törvényi követelményeket -, majd az Országgyűlés elé hozni.

Más parlamenti kérdésekre kitérve Gulyás Gergely beszélt a Czeglédy-ügyben megkárosított diákok kártalanítására irányuló fideszes határozati javaslatról, közölve: a kormánypárt célja a lehető leggyorsabb kárpótlás.

A Czeglédy-ügynek politikai vonatkozásai is vannak, mert már évekkel ezelőtt is szóbeszéd volt Vas megyében, hogy "a baloldali pártok finanszírozási hátterét gyakorlatilag Czeglédy Csaba jelenti" - mondta. Indokoltnak nevezte ezért annak kivizsgálását, hogy Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő cégének működése és a gyanú szerint ezzel okozott 3 milliárd forintos kár összefüggésben áll-e az MSZP és a DK finanszírozásával.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője úgy fogalmazott: egyre nyilvánvalóbb, hogy Gyurcsány Ferenc korrupciós ügyéről van szó, mivel hírek szerint a DK-elnök cége több kölcsönt is adhatott Czeglédy Csabának. "Fel kell tennünk a kérdést, hogy Gyurcsány és a baloldal kapott-e kampánytámogatást a diákok ellopott pénzéből" - mondta.

Gulyás Gergely ehhez azt tette hozzá: érdemes megvizsgálni, Gyurcsány Ferenc milyen gyakorisággal adott kölcsönöket, mert a tiltott hitelintézeti tevékenység gyanúja is felmerülhet.

A parlamentben szintén kedden - egyszerű többséggel - elfogadott belügyi törvénymódosításokról a politikus azt mondta: a Jobbik előzetesen megígérte a kétharmados passzusok megszavazását, de megszegte a szavát.

Az egylakásos családi házak kötelező kéményellenőrzésének eltörléséről kérdésre úgy fogalmazott: elfogadható az egyéni felelősségnek a törvényben megkívánt mértéke.

A frakcióvezető arról is beszélt, hogy a bevándorlás ügyében az eddigi egyik legveszélyesebb módosításról szavaz csütörtökön az Európai Parlament (EP) szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága.

Kifejtette: a testület a Dublin IV. rendelet módosításáról fog szavazni, amely állandó és felső keret nélküli áthelyezési rendszert hozna létre. Így az EU-ba érkező, menedékjog iránti kérelmet benyújtó embereket automatikusan, kötelezően helyeznék át egy másik tagállamba, hogy a menekülteljárást ott folytassák le - magyarázta.

Ez az előterjesztés a frakcióvezető szerint szemben áll azokkal az európai tanácsi döntésekkel, amelyek azt sürgetik, hogy lehetőleg még a belépés előtt történjen meg a menekültstátuszról szóló döntés.

Ráadásul a módosítással egy olyan szankcionálási rendszert is bevezetnének, amellyel a kötelező áthelyezésben való részvételtől tennék függővé egy tagállam hozzáférését az unió strukturális alapjaihoz - hívta fel a figyelmet, minden eddiginél sérelmesebbnek nevezve ezt a javaslatot.

"Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a balliberális pártok (...) ehhez a javaslathoz hogyan fognak viszonyulni" - tette hozzá.

Az osztrák választás eredményét a Fidesz frakcióvezetője úgy kommentálta: már sokadik választáson volt a bevándorlás ügye a szavazás meghatározó kérdése. Ausztriában olyan párt nyerte a választást - az Osztrák Néppárt -, amely a bevándorláspolitikában a magyar állásponttal már-már azonos véleményt képvisel - hangsúlyozta, remélve ezáltal a visegrádi négyek erejének erősödését a bevándorlásról képviselt álláspontjuk érvényesítésekor.

Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes a Natura 2000 területek értékesítésének szabályozása, Gulyás Gergely azt mondta: tiszteletben tartják a döntést. Az Ab alapvetően nem adott igazat az ellenzéki pártoknak, amelyek a szóban forgó törvény megsemmisítését kérték, de azt megállapította, hogy az Országgyűlésnek gondoskodnia kell olyan szabályról, amely garanciát ad arra, hogy a földértékesítési bevétel hosszú távon a földalap vagyonába tartozik - fejtette ki, hozzáfűzve, hogy a parlament igyekszik határidőben eleget tenni a döntésnek.

Azzal kapcsolatban, hogy a Momentum Mozgalom nemzeti konzultációs plakátokat ragasztott át, úgy reagált: amíg a Momentumnak "ilyen komoly mondanivalója van a magyar közvéleménynek (...), nem érzem magam feszélyezve".

Az ellenzék új választási törvényre vonatkozó kezdeményezését úgy kommentálta: "az ilyen pótcselekvést ezeknek a pártocskáknak saját jelentéktelenségükből adódóan érzett frusztrációjuk következményének tekintjük".

Az Egyesült Államok ideiglenes budapesti ügyvivőjének a magyarországi sajtószabadság állapotát bíráló szavaira a frakcióvezető úgy reagált: ha valóban elhangzott, hogy újságírókat listáznak, az "tény szerint téves". Amerika magyarországi megítélésének pedig ártalmas, ha belpolitikai ügyekbe akarnak beavatkozni - mondta.

Az index.hu tudósítása szerint "a magyar sajtószabadság aggasztó állapotáról" és a kormány ezzel kapcsolatos felelősségéről beszélt kedden, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének rendezvényén az amerikai követséget vezető ügyvivő, David Kostelancik.