A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazás miatt megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzéken. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.

A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák és a mozgóurna üres-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat: a papír urnákon a nemzeti színű urnazáró szalagot megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez. A műanyag urnákat pedig az összeillesztés után a két szemben lévő oldalon az erre a célra kialakított nyílásokon keresztül egy-egy plombával lezárja.

A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából - annak szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni.

Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák a szavazás folyamán végig a bizottság látóterében vannak, azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak mozgóurnás szavazás esetén. Mozgóurnás szavazás során az urna lezárását követően kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.

Az országos népszavazáson 3177 település 10 331 szavazókörében voksolhat a választásra jogosult kevesebb mint 8 millió választópolgár reggel 6 és este 7 óra között.

Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok kihelyezése. Ebben az időszakban, tehát a szavazás 6 órai megkezdéséig a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.