Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy svéd állampolgárt, majd gyanúsítottként hallgatták ki lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétségének gyanúja miatt. A kihallgatásán tolmács közreműködésével közölték vele a gyanúsítást, majd szabadon bocsátották.

Az ügyben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) az eljárást - ügyvédi indítványra - felfüggesztette és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte - emlékeztetett közleményében az LÜ.

A PKKB egyesbírája szerint ugyanis nem volt semmilyen információ arról, hogy a tolmácsot milyen módon választották ki, a képességeit miként ellenőrizték és valóban megértették-e egymást a terhelttel. A bíró szerint sem az ügyvéd, sem a bíróság nem tudta ellenőrizni a tolmácsolás minőségét, emiatt pedig sérülhetett a terheltnek a tájékoztatáshoz és a védekezéshez való joga. Ezért előzetes döntéshozatalt kért, azaz kérdést tett fel az uniós bíróságnak arról, hogy összeegyeztethető-e az ezzel kapcsolatos magyar szabályozás az erre vonatkozó EU-s irányelvekkel. Összeegyeztethetetlenség kimondása esetére pedig azt kérdezte még, hogy a büntetőeljárás a terhelt távollétében is lefolytatható-e.

A Kúria ezután - a legfőbb ügyész indítványára - törvénysértőnek minősítette a PKKB-nak az előzetes döntéshozatalt kérő határozatát, lényegében azzal az indokkal, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek a jogvita megoldása szempontjából.

A PKKB-s bíró ezután előzetes döntéshozatal iránti kiegészítő kérelmet terjesztett elő. Egyebek mellett azt kérdezte az uniós bíróságtól, ellentétes-e az uniós joggal az, hogy a Kúria a végzését törvénysértőnek minősítette.

Közleményében az LÜ rámutatott: előzetes döntéshozatali eljárás csak olyan kérdésben kezdeményezhető, amelynek az adott ügy eldöntése szempontjából jelentősége van. Az uniós bíróság ítélete - a magyar legfőbb ügyész jogorvoslati indítványával egyetértésben - befogadhatatlannak ítélte a felfüggesztő végzésben megjelölt három ok közül a bírói függetlenséggel és javadalmazással kapcsolatban feltett kérdéseket - tették hozzá.

Arra is kitértek, hogy a PKKB harmadik, a "tolmácsolással összefüggő kérdés tekintetében is folytatnia kellett volna az eljárást, mivel valamennyi - már akkor rendelkezésre álló - adat szerint nem lehetett kétséges a tolmácsolás minősége, a terhelt megfelelő, általa értett nyelven történt tájékoztatása". Fel sem merülhetett a terhelt távollétében történő eljárás törvényességének kérdése, mivel az ügyészség nem terjesztett elő erre vonatkozó indítványt - fűzték hozzá. Megjegyezték azt is, hogy a bíróságnak az ügyvédi indítványt azért is el kellett volna utasítania, mert az nem jogosulttól származott.

A luxembourgi székhelyű bíróság kedden kimondta, hogy az uniós jog elsőbbségének elve alapján a tagállami bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia minden olyan nemzeti bírósági gyakorlatot, amely megakadályozza, hogy kérdést intézzen az uniós bírósághoz.

Az ítélet szerint ellentétes az uniós joggal, ha egy tagállam legfelsőbb bírósága valamely alsóbb fokú bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmét azzal az indokkal minősíti törvénysértőnek, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak, illetve nem szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából. Indoklásuk szerint az ilyen jogszerűségi vizsgálat az uniós bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, valamint korlátozhatja a nemzeti bíróságokat abban, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak az uniós bírósághoz.

Ilyen körülmények között az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi az alsóbb fokú bíróságot, hogy hagyja figyelmen kívül az érintett tagállam legfelsőbb bíróságának határozatát - szögezték le.

A Kúria kedden a honlapján jelezte, hogy tanulmányozza az Európai Unió Bíróságának aznap közzétett ítéletét. Mindazonáltal hozzátették, hogy fenntartják a korábbi közleményekben kifejtett álláspontjukat.