Kalmár Ferenc felidézte, hogy 2022-ben kezdték el a tárgyalásokat, de voltak olyan pontok, amelyeket akkor nem tudtak lezárni, tavaly pedig a szlovákiai "kormányzati problémák miatt" voltak kénytelenek halasztani, közben azonban több egyeztetés is történt, melyek során sikerült véglegesíteni a szöveget.

A jegyzőkönyv aláírása azért fontos, mert az bekerül a két kormány elé, amelyek megtárgyalják a javaslatokat - hangsúlyozta a magyar társelnök. Hozzátette, a magyar kormány akciótervet készít a jegyzőkönyvnek megfelelően, amely megjelenik a Magyar Közlönyben, és "szlovák oldalon is intézkedik a kormány a dokumentum alapján a kisebbségek helyzetének javítása érdekében".

Kalmár Ferenc a jegyzőkönyv tartalmáról elmondta, a vegyes bizottság nagyra értékelte a szlovák kisebbségi alap létrehozását és működtetését, valamint azt, hogy a szlovák kormány elállt attól, hogy ezt az alapot egy másikba beolvassza. Örömmel üdvözölték továbbá a Csemadok-törvényt.

Régóta húzódó problémának nevezte a kormánymegbízott a kassai Rovás Egyesület székházának kérdését, és közölte, ebben az ügyben a bizottság azt javasolja a szlovák kormánynak, hogy az érdekelt felek bevonásával készítsen olyan javaslatot, amely mindkét fél számára elfogadható.

Megegyeztek továbbá abban, hogy a szlovák állam folytatja a tárgyalásokat a református egyházzal az 1940-es években történt ingatlan kisajátítások ügyében, amelyek nem restitúciós törvények hatálya alá estek - folytatta Kalmár Ferenc.

Bejelentette: a szlovák állam biztosítja, hogy a komáromi Selye János Egyetem támogatásának "mértéke és szintje ne csökkenjen". Abban is megállapodtak, hogy Rázga Pál lelkész vitatott emléktáblájának sorsát a szlovák és a magyar evangélikus egyház tárgyalásaira bízzák.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban a szlovák fél javaslata nemzetközi jogi szakértők bevonása volt a tárgyalásba - mondta a kormánymegbízott.

Üdvözölte az új szlovák kormány, illetve Peter Pellegrini elnök nyilatkozatait, "amelyek alapján Szlovákia belépett a szuverenista, békepárti országok csoportjába". "Úgy gondoljuk, hogy ennek köszönhetően még a Beneą-dekrétumok aktuális alkalmazásának a kérdéskörét is tovább tudjuk majd tárgyalni" - fogalmazott Kalmár Ferenc.

Beszélt arról is, hogy a Beneą-dekrétumok kérdését és a kettős állampolgárság ügyét másként látja a két fél. A Beneą-dekrétumokkal kapcsolatos földelkobzásokról megjegyezte, 2019-ben hatszáz ilyen határozat ment ki a földalaptól. Meg kell felelni a 21. századi, uniós jogrendszernek, az emberi jogoknak - szögezte le Kalmár Ferenc. Úgy vélte, az új szlovák kormánnyal mindkét oldal számára megfelelő megoldás születhet.

Miroslav Mojľita, a bizottság szlovák társelnöke örömét fejezte ki, hogy miután "a Covid-járvány és kisebb-nagyobb problémák megakasztották a folyamatot, három év után sikerült pontot tenni a végére". A társelnök úgy értékelt, nagyon jó munkát végzett a vegyes bizottság. Kiemelte, az államközi szerződés 1995-ös aláírása óta már 15-ször tudtak megbeszéléseket folytatni a nemzetiségi kérdésekről, és a kormányok mindig végre is hajtották azt, amiben a bizottság megállapodott.

A bizottság munkáját alapvetően meghatározza a szerződés, amely szerint, "ha a nemzetiségeinknek szeretnénk jót tenni, akkor fontos, hogy együttműködjünk, párbeszédet folytassunk az ő érdekükben" - hangsúlyozta Miroslav Mojľita.

Kitért arra: a magyar fél "rendkívül nagylelkűen állt hozzá ahhoz, hogy egy volt templomot kulturális célokra átépítsenek a szlovák kisebbség érdekében". Megjegyezte ugyanakkor, fontosnak tartja, hogy Magyarországon javuljon a szlovák oktatás minősége, mert jelenleg akik szlovák nyelven végzik itt a középiskolát, azoknak még legalább egy év szlovákiai tartózkodásra van szükségük, hogy tökéletesítsék a nyelvtudásukat.

Miroslav Mojľita elkötelezettségét fejezte ki a vegyes bizottság munkájának folytatására, ami álláspontja szerint most már inkább a konformitásról, minőségi elmozdulásról szól, hogy "minél konfortosabban érezzék magukat a kisebbségek és ne zavarják őket apró problémák".

Magyarország és a szomszédos államok között a rendszerváltozás után, az 1990-es években kétoldalú szerződések jöttek létre, amelyek alapján a hat ország mindegyikével kisebbségi vegyes bizottságok alakultak. A bizottságok deklarált célja, hogy az egymás területein élő nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben konszenzust alakítsanak ki, és olyan célkitűzéseket dolgozzanak ki, amelyek javítják e kisebbégek helyzetét. Magyarország és Szlovákia 1995-ben írta alá a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződést, a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság alapító ülésére 1999-ben került sor.

Galériánk