Az elmúlt évtizedekben a lézerek elterjedése komoly változásokat hozott a mindennapi életben és a tudományban. Mint Szatmári Sándor, a projekt szakmai vezetője kifejtette, a lézerek segítségünkre lehetnek a világ megismerésében, az optikai tartományon túli, nagyobb rezgésszámú hullámok alkalmazásával a mérések térbeli és időbeli felbontása is javítható. Az optikai méréstechnika felhasználása lefedi a természettudományok széles területét, ezek a módszerek a fizika mellett a kémiában, a biológiában és az orvostudományban is központi jelentőségűvé váltak.

Az SZTE Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatásoknak hazánkban komoly hagyományai vannak. A magyar tudósok eddig is úttörő szerepet játszottak a rendkívül rövid lézerimpulzusokkal kapcsolatos kutatásokban. Részben ennek eredménye, hogy Szegedre került az ELI-ALPS, amely az alapkutatások mellett más tudományterületek, adott esetben az alkalmazott kutatásokat végző szakemberek számára is rendelkezésre áll majd.

A három vidéki egyetem összefogásával induló kutatási program célja az ultrarövid lézerimpulzusok generálásával kapcsolatos módszerek és az ezeken alapuló méréstechnikák továbbfejlesztése.

A projektet megvalósító konzorciumot vezető SZTE-en, valamint az együttműködésben résztvevő Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen a nemzetközi élvonalba tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység folyik a lézertechnológia területén. A pályázat sikerével ez a lépéselőny fokozható, növelhető az intézmények közötti együttműködés, javítva a nemzetközi projektekben való részvételi lehetőségeket, valamint a közös szerepvállalást a képzési programok kialakításában.

A professzor kitért arra, hogy a projekt központi eleme a tudományos utánpótlás nevelése. A szegedi lézerközpont építése miatt már korábban is számítottak arra, hogy növekszik az optikai képzések iránti érdeklődés, és ez már az egyetemek fizika szakjaira jelentkezők számában is megmutatkozik.