Semjén Zsolt a kitüntetések átadása előtt elmondott beszédében felidézte: az emberiség történelmét végigkísérte, hogy a nemzetek elismerésben részesítették azokat, akik kiemelkedőt alkottak. Így volt ez a görögöknél, a rómaiaknál és a középkorban is, különösen a lovagrendekben. Utóbbiak teremtették meg a kereszt alakú kitüntetések hagyományát - emlékeztetett.

Úgy folytatta: a mai magyar kitüntetések eredete éppen az 1848-1849-es szabadságharc küzdelmeire nyúlnak vissza. Ezen hagyományokat folytatták 1920-ban, majd 1990-ben Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke ugyancsak ehhez a hagyományhoz nyúlt vissza az érdemkeresztek adományozásával.

A politikus úgy vélekedett, hogy a kitüntetés fontos az egyes ember, az állam és nemzet egésze szempontjából egyaránt.

Az egyes embernek azt jelzi, hogy életműve nemcsak neki fontos, hanem másoknak is. Az állam szempontjából a rendkívüli értékek megteremtésének felismerését és elismerését jelenti, a nemzetnek pedig azt jelzi, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni, amelynek tagjai, a honfitársaink ilyen maradandó értékeket hoznak létre - sorolta.

A teljesítmény maradandó - emelte ki.

Végül a kormány nevében köszönetet mondott a kitüntetettek életművéért, ami nemzetmegtartó erőt jelent.

"Köszönöm önöknek Magyarország kormánya nevében nemzetmegtartó szolgálatukat" - fogalmazott beszédében a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, a Magyar Arany Érdemkereszt, a Magyar Ezüst Érdemkereszt, és a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adta át 47 embernek példaértékű munkájuk, elhivatott és elkötelezett nemzetszolgálatuk elismeréseképpen.

(FOTÓ)

Galériánk