Hozzátette: ugyanígy tesz pártja is, hiszen szövetségeseikkel együtt maguknak kell megvalósítaniuk a nemzetek Európáját. Arról beszélt, van koncepciójuk nem csupán Magyarország, de Európa és az egész világ megmentésére is.

"Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok" - jelentette ki, majd hozzáfűzte, ez az identitás nem volt kérdéses 1848-ban, ahogy az sem, hogy ezt az örökséget, ezt az értéket meg kell védeni, akárcsak az, hogy erős nemzet a magyar, amely évszázadokon át példát mutatott a világnak bátorságból, kultúrából.

Toroczkai László szerint a magyar önbecsülés akkor roppant meg, amikor 1956 után azon dolgozott az ország vezetése, hogy kiölje ezt az érzést, "és a merjünk kicsik lenni politikáját kezdték erőltetni".

Minden bajunk forrása ez - mondta, majd arról beszélt, hogy ezt az érzést használja ki a mostani kormány, amikor a globális küzdelemben megmentőként tünteti fel magát, miközben a 2010 előtti kormányzatok gazdaságpolitikáját folytatja.

A pártelnök szerint ugyanezen az alapon áll a baloldali tömb is, amelynek pártjai világosan azt üzenik, hogy nincs szükség a magyarságra, nincs szükség Magyarországra, hanem Európai Egyesült Államok kell.

Mindezek alapján, mondta, a magyarság "rendkívüli tévutakon jár", ha elfogadja ezt a logikát, és nem hisz saját magában. Mi hiszünk abban, hogy a magyarság erős - jegyezte meg, hangsúlyozva, a magyarok ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, az anyanyelvükhöz, az örökségükhöz.

Kiemelte: pártja magyar nemzetgazdaságot akar építeni, ahol a magyar dolgozót, vállalkozót, gazdát, és nem a multit támogatják; megállítanák a bevándorlást és a migrációt, mondván "nem vendégmunkásokban, hanem a magyarokban gondolkodunk".

Kitért arra is: minden nemzetközi szerződést felmondanának, ami nem a magyarok érdekeit szolgálja, ahogy eltörölnék a politikuskiváltságokat, köztük a mentelmi jogot, megszüntetnék a jelenlegi túladóztatást és a készpénzhasználatot alkotmányos alapjoggá tennék.

Toroczkai László az "első csodának" pártja két évvel ezelőtti parlamentbe jutását nevezte. A következőnek az európai parlamenti választás sikere kell legyen, hogy "megváltoztassuk, felforgassuk, és Európát végre olyanok kezébe adjuk, aki az európai embereket akarják szolgálni" - tette hozzá.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese azt emelte ki: pártja a tisztességes megélhetésre, biztonságos élelmiszerre, kiszámítható jövőre, nemzeti szuverenitásra és "kultúránk megtartására" építené Magyarország jövőjét.

Ezekben az években dől el, hogy milyen lesz Magyarország jövője: ádáz küzdelem dúl a nemzetben gondolkodó magyarok és a végtelenül kapzsi pénzemberek között - fogalmazott, hangsúlyozva: a választópolgárok kezében van a döntés, melyik utat választják.

A Mi Hazánk európai parlamenti listájának harmadik helyén induló Borvendég Zsuzsanna történész arról beszélt: 176 éve volt egy nemzeti minimum, mégpedig az a felismerés, hogy a béke, a szabadság és az egyetértés a feltétele az ország boldogulásának, napjainkban viszont "nem törésvonalak, hanem szakadékok vannak közöttünk".

A párt színeiben Budapest főpolgármesteri tisztségéért versenybe szálló Grundtner András kijelentette: 176 éve a forradalmárok kimondták, hogy elég volt a hatalmaskodásból és a szolgaságból, nem kell többé rendeleti kormányzás, súlytalan országgyűlés, fojtogató bürokrácia, korrupt igazságszolgáltatás, elhallgatás és mindenkit megfigyelő titkosszolgálat, háborúk miatti elszegényedés, pénzsóvár uzsorások és végrehajtók hada.

A Habsburg Monarchia legfőbb ismérvei ma is jellemzik Magyarországot - mondta, a különbséget úgy festve le: "akkor volt Bécs, ma van Brüsszel". Szavai szerint napjainkban "Magyarországon új abszolutizmus épül".

Roman Fritz, a Lengyel Korona Konföderációja parlamenti képviselője arra emlékeztetett: 1848-ban hazája nem volt önálló állam, már fél évszázada három európai nagyhatalom osztozott területén, de a lengyelek a magyar forradalmat látva nem tétováztak segíteni a felkelőket.

Hozzátette: bár a forradalom elbukott, nemzeteink évtizedekkel később újra elnyerték államiságukat, s azóta is segítő kezet nyújtanak egymásnak a történelem szorult pillanataiban.

(FOTÓ)