A díjat Baranyai Gábor, a Magyar Idők fővárosi tudósítója, Fábián Barna, az M1 Ma reggel című műsorának műsorvezetője, Fazekas Ágnes, a Népszava főmunkatársa, Balláné Ludwig Dóra, a Budai Polgár vezető szerkesztője és Karalyos József, az Óbuda Újság és a Mai Belváros kiadója és főszerkesztője vehette át.

Tarlós István elmondta, hogy a főváros sajtódíját immár tizenkettedik alkalommal adják át. Az elismerést a Fővárosi Közgyűlés azon újságíróknak, médiában dolgozóknak, közösségeknek adományozza, akik huzamos időn át kiemelkedő tevékenységükkel a fővárost, a főváros kerületeit és a főváros önkormányzatának működését érintő hírekről, információkról magas színvonalú, hiteles, pontos, tárgyilagos és gyors tájékoztatást adnak.

Tarlós István beszélt arról is, hogy "ma a magyar sajtó szabadsága - minden ellenkező híreszteléssel szemben - szinte korlátlan". Nyomtatásban vagy az interneten, névvel vagy név nélkül bármilyen vélemény megjelenhet akár az objektív tények ismeretének híján is - mondta, hozzátéve: nem ritka az sem, hogy ezek mögött esetleg politikai haszonszerzési kísérletek közvetítése húzódik meg.

A főpolgármester szerint a budapesti ügyekben naponta tapasztalható ez. "Legyen szó akár a 4-es metró körüli szabálytalanságokra rávilágító OLAF-jelentés körüli ködösítésről, vagy akár az árvízvédelemi kérdések interpretációjáról" - fogalmazott.

A sajtó továbbra is hatalom, és egyben ugyanakkora felelősség - jelentette ki Tarlós István, aki szerint "sajnos egyre kevesebb médiatermékre és médiamunkásra igaz, hogy átérzi ennek a felelősségét, és ismeri, követi hivatásának szakmai és etikai előírásait".

"Nem öröm látni, hogy Csengery Antal szellemi örökösei egyre kevesebben vannak, pedig manapság éppen igazán szükség lenne rájuk" - fogalmazott.

Tarlós István elmondta: Csengery Antal politikus, közgazdász, publicista a reformkor és a magyar sajtótörténtet jeles személyisége volt. Az 1840-es évek elején ő írta az országgyűlési tudósítások egy részét a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlapba. Mindössze 23 évesen vette át a tudósítások szerkesztését, 1845-től 1848 végéig főszerkesztője volt, és - egyebek mellett - megújította a lap fővárosi újdonságokról beszámoló rovatát.

Csengery nevéhez fűződik az első magyar politikai napilap megteremtése azzal, hogy 1848. március 17-től a hírlapot napilappá formálta.

A szabadságharc leverése után egészen az 1860-as évekig az akkori sajtóviszonyok miatt nem dolgozhatott publicistaként, így inkább társadalmi téren igyekezett tevékenykedni. A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Magyar Földhitel Intézet különösen sokat köszönhetett igyekezetének, hozzáértésének és szakértelmének. Deák Ferencen és Andrássy Gyulán kívül senkinek sem volt több része Magyarországnak az örökös tartományokkal kötött kiegyezésében, mint Csengerynek - mondta Tarlós István.