TV műsor

NANE: A társadalom felelőssége nemet mondani a bántalmazó magatartásra

Belföld, 2015.12.10

A társadalom felelőssége, hogy mennyire ítéli el vagy mennyire támogatja a bántalmazó magatartást, hiszen egy bántalmazó pont addig megy el, amíg a társadalom hagyja - foglalta össze Tóth Györgyi, a NANE Egyesület munkatársa a nőkkel szembeni erőszak elleni 16 akciónap egyik fontos üzenetét az MTI-nek.

Elmondta, hogy az idei akciónap rendezvényein kiemelt figyelmet kapott a társadalom és a hatóság felelősségének kérdése a bántalmazó viselkedés támogatása szempontjából.

A 16 akciónap 1991 óta képez világszerte ívet november 25., a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja és december 10., az emberi jogok világnapja között. Ebben az időszakban civil szervezetek és magánszemélyek összefogásával előadások, konferenciák, filmvetítések, beszélgetések hívják fel a nyilvánosság figyelmét a nők elleni erőszak számos formájára - fejtette ki a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület korábbi elnöke.

Magyarországon a sok rendezvény között az egyik kiemelt program a NANE és a PATENT Egyesület szakmai konferenciája volt, amelyen többek között bemutatták a NANE jelenleg is zajló kényszer-kapcsolattartást, vagy közismertebb nevén a "láthatást" elemző kutatását, a PATENT Egyesület bíróságmonitorozási programját, valamint a Kérsz teát? című alternatív színházi előadást is, amelyek mindegyike a társadalom szerepét vizsgálja a bántalmazó magatartás legalizálásában.

Tóth Györgyi kifejtette, hogy az egyesület tapasztalatait szerették volna tudományos módszerekkel is alátámasztani, ezért vizsgálják kérdőíves és mélyinterjús kutatással a kényszer-kapcsolattartást, amelynek azt a jelenséget nevezik, amikor a rendszer nem veszi figyelembe, hogy a válásokat követő láthatásokon a gyerekek testileg, lelkileg vagy akár szexuálisan is veszélynek vannak kitéve.

"Egyrészt kényszerítik a gyerekeket a kapcsolattartásra, másrészt gyakran a felügyelettel rendelkező szülőnek róják fel hibául, ha a gyerekek nem akarnak egy hétvégét eltölteni azzal az emberrel, aki például a szemük láttára erőszakolta meg az anyjukat" - foglalta össze.

Kiemelte: a kutatás eredményei alátámasztják azokat a korábbi tapasztalatokat, hogy a bántalmazott nők a rendszertől nem kapják meg azt a segítséget, amire számítanának és így "gyakorlatilag a hatóságok a bántalmazó meghosszabbított karjaként működnek". Ahhoz, hogy egy bántalmazó kapcsolatból ki tudjon lépni a bántalmazott szülő, elengedhetetlen, hogy az ellátórendszer azonnal felismerje és kellő súllyal kezelje a családon belüli erőszakot - húzta alá.

Hasonló eredményekre hívja fel a figyelmet a PATENT Egyesület tavaly óta zajló bíróságmonitorozó programja is, amely szintén a rendszer hiányosságaira világít rá. Mint mondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően még mindig áldozathibáztató tárgyalások zajlanak és legtöbbször nem megértő a bíróság a súlyosan traumatizált sértettekkel szemben, továbbá a bírók és a bántalmazók egyre intenzívebben próbálják ellehetetleníteni a bíróságfigyelő önkéntesek munkáját. Kiemelte, hogy az áldozatok jog- és igazságérzete erősen sérül, amikor megtapasztalják az intézményi védelem teljes hiányát.

Tóth Györgyi felidézte, hogy Magyarország 2014 tavaszán már aláírta ugyan az Isztambuli Egyezmény nemzetközi emberi jogi megközelítésű dokumentumát, annak törvénybe iktatása azonban még nem tört meg. A dokumentum célja, hogy az érintettek jogait figyelembe véve próbálja szabályozni a családon belüli erőszak jelenségét, többek közt speciális intézmények létrehozásával és szakemberek képzésével.

"Ez a dokumentum is kiemelten hangsúlyozza, hogy a nők ellenei erőszak eredete a nemek történelmileg kialakult egyenlőtlenségében keresendő" - mutatott rá a NANE munkatársa.

Szintén a társadalmi morál problémájára hívja fel a figyelmet a Kérsz teát? című oktató színielőadás is, amelyet szakemberek bevonásával alkottak meg a szerzők. A darab legfontosabb üzenete az, ha a társadalom egyértelmű és határozott elutasítással reagálna már az erőszak gondolatára is, akkor az nagy százalékban megelőzhetné az erőszak tényleges elkövetését.

"Nagyon ijesztő dolog, hogy a nem erőszakos többség jelentős része is áldozathibáztatóan viselkedik és felmenti az elkövetőt. A darab épp erre a felelősségre igyekszik rávilágítani" - fogalmazott Tóth Györgyi. Az előadás célja, hogy figyelemfelhívó és beszélgetésindító legyen, ezért várja elsősorban a felsőoktatási intézmények meghívásait, de közösségi házakba is szívesen viszik a darabot az alkotók.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!