Tessely Zoltán, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának fideszes elnöke által benyújtott előterjesztés indoklása szerint a közelmúltban számos, a baloldalhoz tartozó európai parlamenti (EP-) képviselő nyilatkozott úgy, hogy közreműködött abban, hogy Magyarország ellen különböző uniós eljárások - kötelezettségszegési, jogállamisági eljárások - induljanak, és több esetben célként határozták meg azt, hogy a kormány ne jusson hozzá a Magyarországot megillető uniós pénzügyi forrásokhoz.

Az európai ügyek bizottsága március végén indította el vizsgálatát, hogy feltárja, az érintett baloldali szereplők megnyilatkozásai és tevékenysége mennyiben járult hozzá az uniós források visszatartásához, továbbá hogy ezek a megnyilatkozások és tevékenységek mennyiben sérthetik vagy veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását.

A bizottság négy ülésen tárgyalta az ügyet: meghallgatta Deutsch Tamást, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának delegációvezetőjét, Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, továbbá feltérképezte a 2018-as országgyűlési választások óta eltelt időben indított uniós eljárásokat, a baloldali képviselők megnyilatkozásait, tevékenységét.

Az országgyűlési határozati javaslat indoklása szerint a jelentés megállapítja, hogy az Európai Unió szabályrendszere nem alkalmas arra, hogy kormányokat, csak arra, hogy tagállamokat szankcionáljon. Emiatt a baloldal politikusai tevékenységükkel - hiába állítják ennek az ellenkezőjét - nem a magyar kormány, hanem Magyarország és a magyar emberek számára okoztak és okoznak súlyos károkat azzal, ha az európai uniós források nem jutnak el Magyarországra.

A magyar baloldali EP-képviselők nyíltan vállalva tettek meg mindent a rendelkezésükre álló eszközökkel, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki jogosan járó forrásokhoz. A képviselők nyilatkozataiból és az Európai Parlament által elfogadott dokumentumok szövegéből
egyértelműen lehet következtetni arra, hogy az eljárások politikai célokat szolgálnak - áll a dokumentumban.

Az indoklás szerint a magyar baloldali képviselők célkitűzései az Európai Unió jelmondatával - "egyesülve a sokféleségben" - szembe menve a nemzeti önállóság és szuverenitás felszámolására, és egy föderatív Európa létrehozására irányulnak. Felszámolnák a kohéziós politikát a kohéziós források jelentős csökkentésével, valamint azokat a jelenleginél szigorúbb feltételekhez és olyan célokhoz kötnék, amelyek a szerződések szerinti hagyományos kohéziós célokkal valójában nem összeegyeztethetők vagy attól eltérnek.

Az Európai Ügyek Bizottsága azt állapította meg, hogy a vizsgált megnyilatkozások és tevékenységek túlmutatnak a véleménynyilvánítás szabadságán, az az alaptörvény szerint ugyanis nem irányulhat a magyar nemzet méltóságának megsértésére.

A bizottság azt is megállapította, hogy a baloldali képviselők megnyilatkozásai nem minősülnek a hatályos szabályok szerint szankcionálható magatartásnak, közhatalmat gyakorló személyhez azonban méltatlanok és sértik a magyar emberek érdekeit.

A határozati javaslat indoklása szerint a jelentésben foglaltak felvethetik a külföldi szerv vagy szervezet érdekében végzett érdekképviseleti tevékenység, illetve az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenység gyanúját is, ezért a bizottság javasolja felkérni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy folytasson le vizsgálatot, és szükség esetén tegyen javaslatokat további intézkedésekre.