Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a migrációs helyzet nem oldódott meg, a migráció veszélye továbbra is fennáll, s a migrációt támogató szervezetek továbbra is figyelik a magyar határok helyzetét. Ezért döntött úgy a kormány, hogy Magyarország biztonsága és határvédelme érdekében 2019. március 6-ig meghosszabbítják a válsághelyzetet.

"A biztonság nem játék" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: egy percig sem szabad védtelenül hagyni Magyarországot, a magyar embereket. Ezért szükség van arra a jól működő rendszerre, amely a magyar emberek számára semmilyen hátrányt, csak előnyt jelent.

Balogh János országos rendőrfőkapitány ismét megerősítette, az Európába irányuló illegális migráció nem szűnt meg, annak Magyarországot érinteni kívánó útvonala sem szűnt meg. A Magyarországon keresztüljutó illegális migránsok száma minimális, de ennek alapvető feltétele többek között a magyar-szerb, a magyar-horvát, a magyar-román határok erős ellenőrzése.

A főkapitány elmondta: csak kedd reggel a román határon 53 illegális migránst tartóztattak fel. Ezen felül a hétvégén szintén a román határon 34, a horvát szakaszon 17 ember átjutását sikerült megakadályozniuk.

Ez is bizonyítja, hogy nem egy határszakaszra korlátozódik, hanem a teljes schengeni külső határszakaszt érinti az illegális bevándorlás - tette hozzá.

Az országos rendőrfőkapitány elmondta: rendszeresen gyűjtik az adatokat, s a bizottságnak egy heti bontású diagramot is bemutatott, mely szerint a 25. héttől kezdve újabb emelkedő tendencia figyelhető meg a Magyarországot érintő illegális bevándorlásban.

Balogh János azt mondta: szakmai meggyőződése szerint szükséges azon intézkedések meghosszabbítása, amelyek a jelenlegi biztonsági szintet garantálják Magyarországon.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója elmondta: kedd reggelig 534 menedékkérőt regisztrált a hatóság. Az emberek 26 különböző országból érkeztek, döntő többségben afgánnak, irakinak vallották magukat, kisebb számban voltak szírek, pakisztániak.

Azt is kiemelte: a kérelmezők meghatározó aránya hosszabb időt töltött olyan országban, amely biztonságosnak számít. Nagyszámban voltak olyanok, akik Görögországban, vagy Szerbiában is kérelmezték a menedékjogot, de nem várták meg az eljárás végét.

Demeter Márta, a bizottság LMP-s alelnöke hiányolta a belügyminiszter, s a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselőinek jelenlétét, akik elmondhatták volna milyen információk alapján van szükség a válsághelyzet meghosszabbítására. Az LMP-s politikus szerint ugyanis a kormánynak, s a hatóságoknak a válsághelyzet hatálya nélkül is minden jogi, anyagi lehetősége megvan arra, hogy biztosítsák az ország biztonságát, a határok védelmét, s küzdjenek az illegális migráció ellen.

Ezzel együtt az LMP-s politikus felvetette, hogy 2013-ban is volt migrációs stratégia, a kormány mégsem tett konkrét és határozott lépéseket a probléma megoldására.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára visszautasította Demeter Márta szavait, miszerint semmit nem tett a kormány. Erre példaként sorolta fel az elmúlt három évben megtett intézkedéseket, a parlament által elfogadott törvényeket. Kijelentette: a jelenlegi hármas védelmet jelentős rendszer alkalmas arra, hogy Magyarországot megvédjék, s ha egy "pici rés" lenne a magyar védelemben, azt azonnal kihasználnák.

A kérdésekre reflektálva Végh Zsuzsanna elmondta, az unióban működik előrejelző rendszer, s ezen prognózisok is alátámasztják az intézkedések szükségességét, mivel az unió is arra számít, hogy a migrációs helyzet megoldása hosszú folyamat lesz.

Vadai Ágnes, a testület DK-s alelnöke szerette volna napirendre venni a Honvédkórházban kialakult "egészségügyi válsághelyzet" ügyét is, továbbá szintén ellenzéki kezdeményezésre tárgyaltak volna a letelepedési kötvények ügyéről is, ezeket viszont a kormánypárti többség leszavazta.

Ennek ellenére Demeter Márta és Vadai Ágnes is szóba hozta a letelepedési kötvényeket.

Kósa Lajos, a bizottság elnöke kifogásolta, hogy ezek a kérdések nincsenek napirenden, ráadásul azokról zárt ülésen lehetne tájékozódni. Ezért azt kérte a meghívottaktól, ne válaszoljanak a kérdésekre.