Gulyás: az új kormányzati struktúra biztosítja a következő négy év kormányzásának sikerét


A magyar választók által az áprilisi választáson kijelölt célokhoz igazodik az új kormány struktúrája, amely biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen - mondta Gulyás Gergely (Fidesz).

A tárcaszerkezetről szóló törvényjavaslat összevont vitájában előterjesztőként felszólaló képviselő közölte, a kormány céljai változatlanok: "szeretnénk megőrizni a keresztyén kultúrát, megvédeni az országot, megteremteni a teljes foglalkoztatottságot és támogatni a gyermeket nevelő családokat".

Ezekhez a fő és általános célokhoz igazodik az a struktúra, amivel az Európai Unió legkevesebb, tíz minisztériumából álló kormánya jön létre - tette hozzá.

Gulyás Gergely elmondta, a korábbi struktúra alapvetően megmarad, kisebb módosítások azonban lesznek. A legfontosabbként említette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba szervezik azokat a feladatokat, amelyek egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek.


Fidesz: a tárcaszerkezet lefedi a kormányzati célokat



Hende Csaba (Fidesz) a kormányzati struktúra és a célok összhangját emelte ki felszólalásában. Utóbbival összefüggésben a keresztény kultúra megőrzése, az ország megvédése, a teljes foglalkoztatás megteremtése és a gyermeket nevelő családok támogatása mellett állt ki.

Azt is mondta, segély helyett továbbra is munkát kell biztosítani és azon kell dolgozni, hogy Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa maradjon. A határvédelem szükségességét és a kerítés fenntartását, szükség esetén erősítését, bővítését hangsúlyozta.

A kormánypárti politikus a tárcaszerkezettel kapcsolatos legfontosabb változásnak nevezte, hogy a kormány tevékenységének irányítását a miniszterelnök végzi, s kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonság kérdései és az innováció.

Hende Csaba arra kérte az ellenzéket, járuljon hozzá, hogy a kormányfő mielőbb hozzá tudjon látni feladataihoz.



MSZP: gyalázatos, hogy nincs önálló minisztere az oktatásnak és az egészségügynek



Hiller István (MSZP) elsősorban az oktatásirányítás területén fogalmazott meg kritikákat, értékelése szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma a magyar hagyományoktól idegen, nem tudja jól kifejezni az emberek érdekeit, sőt a tárca maga a probléma.

Az ellenzéki politikus gyalázatosnak minősítette, hogy nincs egyszemélyi minisztere az oktatásnak és az egészségügynek, továbbá vitatta, hogy ezeket az óriási területeket, továbbá a sportot és a kultúrát egy minisztériumon belül kellene kezelni.

Hiller István azt is megfogalmazta, várakozással tekint az innovációval és tudománnyal foglalkozó tárcára, látja értelmét, hogy külön minisztériumban foglalkozzanak vele, ugyanakkor nem talál logikus magyarázatot arra, hogy a tudománynak lesz minisztériuma, az oktatásnak viszont nem.



KDNP: hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség



Vejkey Imre (KDNP) egy hatékony és gyors reagálású kormány igényét fogalmazta meg, utalva a világ biztonsági helyzetének és gazdasági életének gyors változásaira.

Üdvözölte a nemzetbiztonsági kérdések és az innováció kiemelt szerephez jutását, továbbá az állami vagyonnal és a fejlesztésekkel kapcsolatos kérdések szétválását.

A kormánypárti politikus azt is mondta: az április 8-i választás egyértelműen kijelölte a kormányzás céljait, amelyek nem változtak az elmúlt két ciklushoz képest. Ezek közé sorolta a keresztény kultúra megőrzését, az ország védelmét, a teljes foglalkoztatást és a családok támogatását. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a mindennapok biztonsága is tovább erősödjön.

Vejkey Imre bírálta, hogy a keresztény értékeket nyugaton elfeledni tűnnek, miközben az unió alapítói is azt fogalmazták meg, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte, a kontinens a végzete felé rohan, meg kell kísérelni megállítani.


DK: önálló oktatási és egészségügyi minisztériumra van szükség



Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) egyik vezérszónoka úgy vélte: a kormányzati struktúráról szóló javaslat leginkább a miniszterelnök mindenhatóságáról és mindenhez értéséről szól, a kormányfő bármilyen feladatot elvonhat a tárcáktól, bárhol beleavatkozhat a kormányzati rendszerbe, hiszen már nemcsak két, személye körüli miniszter van, hanem egy harmadik "félminiszter" is, érvényesítve a "bizalom alapja az ellenőrzés sztálini elvét".

Szerinte a kormánypártiak szívesen hivatkoznak a nemzeti hagyományokra, miközben "semmibe veszik azt a hagyományt, amit a színvonalas magyar oktatásirányítás, a vízióval rendelkező oktatási miniszterek" sora jellemez". A kormányzati struktúra egyetlen érdemi pozitívumának a tudományos és innovációs tárca létrejöttét tartja, ugyanakkor úgy vélte: előre kódolja a konfliktusokat és a zűrzavart, hogy a felsőoktatás területen két miniszter irányítja majd a rendszert.

László Imre, a DK másik vezérszónoka az önálló egészségügy minisztérium mellett érvelt és tiltakozott az Emmi egyben tartása ellen.