LMP: lehet alternatívát mutatni a budapestieknek



Csárdi Antal (LMP) elmondta, Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltet két ember támadja, Karácsony Gergely jelenlegi és Tarlós István volt főpolgármester. Hozzátette: a korábbi városvezető szerint nem lesz változás a közgyűlésben, kár harcba indulni, az LMP szerint azonban lehet olyan alternatívát mutatni a budapestieknek, amely egy fejlődő város képét jelenti.

Egyértelmű feladata a főpolgármesternek, hogy foglalkozzon Budapest egészségügyi ellátásával, beszéljen a kórházfelújításokról - mondta, kifogásolva azt is, hogy a nyolc éve állami kézbe került HÉV-vonalakon nem cserélték le a szerelvényeket. Szükségesnek tartotta azt is, hogy legyen főpolgármester-jelölti vita. Ha Karácsony Gergely, valamint a kormánypárti Szentkirályi Alexandra sem lép villamos elé, akkor lehetővé válik a vita - mondta.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, Szentkirályi Alexandra Tarlós István főpolgármestersége alatt bizonyított, jól segítette a munkát. Amikor 2019-ben befejezték a tevékenységüket, Budapest tiszta, rendezett volt, anyagilag jól állt - mondta, hozzátéve, a kormány a fővárosnak 130 milliárd forintot biztosított egészségügyi fejlesztésekre.

Az elmúlt évek baloldali városvezetéséről azt mondta, Karácsony Gergely egyértelműen báb. Szerinte pénzek tűntek el a fővárosban, példaként a Lánchíd felújítását említette, de szólt arról is, hogy a főváros számlája négymilliárd mínuszban van és 154 milliárd forint adósságállománya van.



Párbeszéd: a kormány nem védi meg a gyermekeket



Tordai Bence (Párbeszéd) azt sorolta fel, mitől nem védi meg a fideszes kormány a gyermekeket: a pedofiloktól, a szegénységtől, a kilátástalanságtól, a társadalmi kirekesztéstől és a környezeti kockázatoktól sem. Szóvá tette, hogy a recski sárlavina károsultjai nem kapják meg a nekik szánt 500 milliárd forintos alapot.

Szerinte a környezetszennyezés is veszélyezteti a gyermekeket, amit a kormány által nyakló nélkül idehozott akkumulátorgyárak okoznak. Közölte, környezeti kármentesítési alapra lenne szükség, amelybe a veszélyes üzemek tulajdonosai fizetnének be és az rendelkezésre állna, amikor baj van és a kormánypártok oligarchái és a távol-keleti befektetők cégei nem állnak helyt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az Eurostat adatai is azt mutatják, hogy 2010-hez képest 29,4 százalékról 15 százalékra csökkent mostanra a veszélyeztetett gyerekek aránya. Emlékeztetett arra, hogy a baloldali kormányok alatt iskolákat zártak be és a nehéz sorsú gyermekek is rosszul jártak. A hátrányok csökkentése érdekében fontosnak nevezte, hogy bevezették a hároméves kortól kötelező óvodáztatást.

A recski károkról azt mondta, minden olyan kárt kifizetnek, amely közvetlen összefüggésben van a villámárvízzel.

Az államtitkár szerint az akkumulátorgyárakra Európa legszigorúbb határérték-rendelete vonatkozik. Közölte, a gyermekekre a legnagyobb veszélyt a genderpropaganda, a migráció és a háború jelenti.



Mi Hazánk: a közösségi média beavatkozik a magyarországi demokratikus folyamatokba



Toroczkai László (Mi Hazánk) azt tette szóvá, hogy a közösségi médiában nem lehet leírni az ő nevét, egy parlamenti párt frakcióvezetőjének a nevét. Jogerős ítélet van arról, hogy az Instagram-oldalát vissza kell állítani, de a Meta ezt nem teszi meg, packázik a magyar bíróságokkal - mondta. Véleménye szerint a közösségi média nemcsak cenzúráz, de beavatkozik a magyarországi demokratikus folyamatokba, a választásokba.

Bírálta az unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét, amely szerinte jegeli a jelenlegi állapotokat, azaz bármit megtehet a Szilícium-völgyből egy milliárdos és a kormány semmit nem tesz ez ellen.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a magyar nyilvánosság kellőképpen sokszínű, mindenki elmondhatja a véleményét.

Szerinte a közösségi médiumok jelentős része monopóliumoként viselkedik, a törvényhozók viszont a világ minden részén törekednek a szabályozásra. A problémák között a cenzúrát, az adózást, a gyűlöletbeszéd kezelését említette.

Elmondta, a kormány is foglalkozik a kérdéssel, de Magyarország egymaga aligha tud kellő hatékonysággal fellépni. Előremutatónak nevezte, hogy az unió is foglalkozik a kérdéssel, de miközben a nyilvánosságot próbálja erősíteni, valójában szűkíti a kormányok mozgásterét és nyilvánosságot. Ha bárki bármilyen hangot megpróbál elhallgattatni, a kormány fel fog lépni, főleg, ha az ország szuverenitásáról van szó - húzta alá.