Megemlékezés



Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a közelmúltban elhunyt Balás Istvánról, aki az első szabad országgyűlési választáson Borsod megyéből került a parlamentbe, majd 1990 és 1993 között az MDF frakciójában, azt követően 1994-ig függetlenként dolgozott. A képviselők néma felállással adóztak a volt képviselő emlékének.



Napirend előtti felszólalások



MSZP: megtett mindent a kormány az élelmiszerbiztonságért?



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt firtatta, a kormányzat minden szükséges intézkedést megtett-e a közelmúlt élelmiszerbotrányaiban. Véleménye szerint a szaktárca és szakhatóság egyik ügyben sem állt a helyzet magaslatán. Példaként említette a fertőzött ásványvizeket. Megjegyezte, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a San Benedetto ásványvízről több hírt is lehetett olvasni, de a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivien ásványvízről nem lehetett ott híreket találni.

A lisztériabaktériummal fertőzött fagyasztott zöldségekkel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a Nébih csak azután lépett, miután az EU figyelmeztette.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára visszautasította, hogy uniós hatóságok hívták volna fel a figyelmet a lisztériafertőzésre, azt a Nébih tárta fel.

Szerinte folyamatos és transzparens a tájékoztatás, a lakosságot érintő információk haladéktalanul megjelennek a szakhatóság honlapján. Hangsúlyozta, az élelmiszerláncban fennálló kockázatok csökkentésében nagy szerepe van a fogyasztói tudatosságnak is.



LMP: Magyarország sérülékeny



Szél Bernadett (LMP) egyetértett azzal a kormányzati állásponttal, hogy küszöbön áll a gazdasági válság, de szerinte Magyarország ugyanolyan sérülékeny most, mint a 2008-as válságkor, a szocialisták kormányzása idején volt. Pótcselekvésnek nevezte, hogy a kormány a költségvetési tartalék 50 százalékos emelésével készül a válságra.

Szerinte a 2019-es költségvetés megszorító, jövőre reálértéken kevesebb pénz jut az oktatásra, holott ettől függ az ország versenyképessége. A kormány szemére vetette, hogy az elmúlt nyolc évben nem tudta a magyar gazdaságot a saját lábára állítani. A válság legelőször az autóipart éri el, Magyarország pedig ettől az iparágtól függ a legjobban - mutatott rá.

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, honnét kellett 2010-ben ezt az országot kivezetni. Úgy vélte, a magyar gazdaság felkészült arra, hogy továbbfejlődjön, növelje teljesítményét a foglalkoztatás területén és a gazdasági mutatókban.

Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy jöhet egy nemzetgazdaságilag nehezebb időszak - közölte. A felkészülés szerinte a tartalékképzéssel és a gazdaság szereplőinek megerősítésével folyik.

Kitért arra, hogy a jövő évi büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése lesz, minden terület több pénzből gazdálkodhat.



Párbeszéd: július 11-e legyen a családsegítők napja



Burány Sándor (Párbeszéd) az Inárcson meggyilkolt családsegítő miatt beszélt arról, hogy 120 ezer családnak van 90 napon túli hiteltartozása, bármelyiküket fenyegetheti a kilakoltatás. Nem szabad hagyni, hogy a családok ilyen kilátástalan helyzetbe kerüljenek - mondta.

Szólt arról is, hogy a szociális ágazatban dolgozók nettó átlagkeresete 120 ezer forint, ők alig vannak jobb helyzetben azoknál, akiknek segítenek. Szorgalmazta, hogy a gyilkosság napját, július 11-ét nyilvánítsák a családsegítők napjává.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, mindenkit megrázott a tragédia, a minisztérium pedig saját halottjának tekinti a családsegítő munkatársat.

Szólt arról, hogy 2010-2012-től elkezdett csökkenni a mélyszegénységben élők száma, 500 ezerről 125 ezerre. Ezt a 750 ezer új munkahellyel, a devizahitelek kivezetésével és a rezsicsökkentéssel magyarázta. Elmondta, a szociális ágazatban dolgozók bérpótlékkal és bérkiegészítéssel 65 százalékkal többet keresnek, mint korábban.



DK: Orbán Viktor Erdogan legjobb magyar tanítványa



Arató Gergely (DK) azt tette szóvá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök üdvözölte a török alkotmányos reformot, vagyis hogy Erdogan elnök alkotmányba foglalta teljhatalmát. Felhívta a figyelmet arra, hogy Törökországban 80 ezer ember ül politikai okok miatt börtönben, 150 újságírót "csuktak le", és nemcsak civil szervezetek, hanem ellenzéki vezetők is börtönben vannak.

Közölte, Orbán Viktor nemcsak szavakban, hanem tettekben is Erdogan legjobb magyar tanítványa. Szerinte ezt mutatják a héten elfogadandó törvények, például a gyülekezési vagy a választási törvényjavaslat. Utóbbiról azt mondta, bármilyen borítékban el lehet küldeni a szavazatot, "így az önök határon túli csatlósai" minden különösebb strapa nélkül hamisíthatják a határon túli szavazatokat.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott, Törökországban nemrég katonai puccs volt és a török kormánynak is köszönhető, hogy migránsok millió nem tudnak "átzúdulni" Magyarország felé.

Szerinte Törökországban sem minden tökéletes, de nem a DK-s politikus a legavatottabb, hogy bírálja az országot, főleg hogy a Gyurcsány-kormány idején lovasrohamot vezényeltek megemlékező tömegre. A gyülekezési törvény módosítását a bírói gyakorlattal indokolta, és visszautasította a határon túli csatlós kifejezést.