DK: kapjanak megfelelő segítséget a sajátos nevelési igényű gyermekek!



Arató Gergely (DK) szerint több mint nyolcvanezer gyermek, minden huszadik diák számít saját nevelési igényűnek. Ők valamilyen fogyatékkal, hátránnyal élnek, autisták, betegek, részképességzavaruk van, és olyan iskolai környezetre lenne szükségük, amely segíti a fejlődésüket - magyarázta.

A problémák között említette azt, hogy csak az utazó gyógypedagógus-hálózatóból 166-an hiányoznak, és a befogadó iskolák jelentős részében nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a gyermekeknek segítsenek. Szüleik a többi között azt kérik, ha az állam nem képes ellátni feladatait, járuljon hozzá a szülők költségeihez, illetve erőforrások átcsoportosításával gondoskodjon a területi ellátásról.

"Az önök lúzerkormánya Brüsszellel vív vesztes háborút feleslegesen" - fogalmazott, szorgalmazva, hogy a kormány inkább erre a problémára keressen megoldást.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem felesleges Brüsszelben Magyarország szuverenitásáért vitákat vállalni. A szuverenitás mindennek az alapja, így például annak is, hogy a pedagógusoknak ne azzal kelljen foglalkozniuk, hogy a nehezen integrálható, távoli kontinensekről érkező fiatalokat integráljanak - hangoztatta.

Beszélt arról, hogy az integrált oktatás aránya 2010 és 2017 között 61 százalékról 71 százalékra nőtt. Ugyancsak emelkedett a gyógypedagógusként foglalkoztatottak száma, a szocialista kormányok ideje alatti 5695-ről mára 9435-re. Ezt a képzési rendszer kiterjesztésével, a béremeléssel és ösztöndíjjal magyarázta.

Elmondta, megerősítették a megyei pedagógiai szakszolgálatokat és több milliárd forintot fordítanak a köznevelés esélyteremtő képességének megerősítésére.



LMP: béremelésre van szükség az egészségügyben



Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy az ajkai kórház intenzív osztályának összes ápolója felmondott és legtöbb kisebb vidéki kórház hasonló problémákkal néz szembe. Közölte, az eddigi béremelés azért tűnik jelentősnek, mert a bázis nagyon alacsony volt. Nem elég a kormány által ígért 8 százalékos béremelés, további 300 milliárd forintos bérrendezésre van szükség - hangoztatta.

Örökbefogadó szülőként intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy segítsék a párokat, hogy minél hamarabb gyerekük lehessen.

Rétvári Bence szerint Ajkán azt történt, hogy a kórháztól 10 kilométerre nyílt új állami tüdőgondozóba átmentek a kórházi dolgozók, az ajkai intézmény pedig munkaerő-felvétellel és más osztályokon dolgozók átcsoportosításával biztosítani tudja a sürgősségi osztály működését.

A béremelésről szólva összehasonlította, hogy míg 2010-ben egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező ápoló pótlékokkal együtt 159 ezer forintot keresett, most 309 ezer forintot kap. Egy 20 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos 2010-ben 364 ezer forintot keresett, ma 842 ezer forintot visz haza - ismertette, jelezve: nem gondolják, hogy befejezték a béremelést, de érezhető módon javult a helyzet.

Az örökbefogadás szabályainak megváltoztatása ügyében partnerséget ajánlott a képviselőnek.



MSZP: több mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből



Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint 1992-ben a GDP 6 százalékát költötte az ország egészségügyre, 2015-ben már csak 4,7 százalékot, miközben az egészségügyi magánkiadások aránya 30 százalékra nőtt. Ma az érettségizett férfiak várható élettartama 76 év, a nem érettségizetteké 66 év - ismertette.

Elmondta, az Eurostat adatai szerint Magyarország a krónikus, valamint a rákos megbetegedések halálozási rátájában "szomorú teljesítményt tud felmutatni". Megjegyezte, a krónikus betegségek halálozási rátája az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában. Mindezt a hiányzó szakorvosokkal, a kórházak adósságával magyarázta, illetve azzal, hogy 2007-hez képest több mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből.

Rétvári Bence szavai szerint 2010-hez képest a férfiak átlagéletkora 70,5 évről 72,5 évre, a nőké 78,1 évről 79,2 évre nőtt. Az államtitkár beszélt arról, hogy öt nemzeti egészségügyi programot is elindítottak a megelőzés érdekében.

Megemlítette, hogy a szocialista kormányok alatt 600 milliárd forintot vettek ki az egészségügyből. Nem kellett volna kórházakat bezárni, ágyakat megszüntetni, 6000 orvost, ápolót elbocsátani, elvenni tőlük egyhavi fizetést - sorolta, közölve azt is: ezt a helyzetet kellett a mostani kormánynak 2010 után megoldani, jelenleg 650 milliárd forinttal többet költenek egészségügyre.

Az elnöklő Latorcai János két felszólalás között figyelmeztette Bősz Anettet (független), jelezve: a házbizottságtól kellett volna engedélyt kérnie ahhoz, hogy "anyagokat osztogasson".