KDNP: jók a gazdasági trendek



Hargitai János (KDNP) arról kérdezte a pénzügyminisztert, hogy tartósak lesznek-e a kedvezői gazdasági trendek, emlékeztetve arra, hogy a második negyedévben az öt százalékhoz közelített a GDP-bővülés, ráadásul ennek alapja nem eladósodás volt.

Mint mondta, tíz év alatt 3,2-ről 4,5 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ráadásul dinamikusan bővülnek a reálbérek.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára arról beszélt: a 4,8 százalékos bővülés valóban az Európai Unió harmadik legjobb adata, közel kétszerese az uniós átlagnak, mindeközben jelentős a beruházások üteme, különösen az építőiparban, ezen belül is a lakásépítés terén.

Viszonválaszában a képviselő megemlítette, hogy a növekedésnél fontos a bázis mértéke is, márpedig a kormányzat csődhelyzetben vette át az országot nyolc éve, az államtitkár pedig a növekedés fenntartásának fontosságára tért ki egyebek mellett.


Az elnöklő Latorcai János ezt követően lezárta az azonnali kérdések óráját, a törvényhozás pedig áttért az interpellációk tárgyalására.


Jobbik: elfogadhatatlanul sok a kilakoltatás


A jobbikos Z. Kárpát Dániel elfogadhatatlannak nevezve, hogy május óta 1300-nál is több kilakoltatást hajtottak végre, sokszor vitatható jogalappal, például már rendezett tartozások miatt.

Völner Pál, az igazságügyi államtitkár közlése szerint a kormány és a parlament a lehető legtöbbet tette az adósok helyzetének javítására, az egymillió érintett közül sokakat mentve ki az adósságcsapdából.

Hangsúlyozta: az elvégzett nagy munka dacára nem lehet a piaci viszonyok teljes kizárásával változtatni a helyzeten, emlékeztetve arra, hogy akik nem tudják mégsem fizetni tartozásukat, azoknak az állami eszközkezelő és a magáncsőd intézménye nyújthat segítséget.

A politikus nem, a parlament többsége viszont elfogadta az államtitkári választ.



MSZP: megbukott az egészségügyi reform


Korózs Lajos (MSZP) az egészségügy helyzete, az orvoshiány és a leromlott állapotok kapcsán kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, aki helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt.

Ami megbukott, az az önök egészségpolitikája - jelentette ki Rétvári Bence, arról beszélve, hogy míg 2010 előtt, az MSZP-kormányok alatt csökkent, azt követően, a Fidesz irányítása alatt nőttek az egészségügyre fordított források.

Mint mondta, az utóbbi években kórházakat, rendelőket és mentőállásokat fejlesztettek, rendelőket építettek, évi 650 milliárd forinttal nőtt az évente az egészségügyre fordított összeg.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament többsége viszont igen.


DK: legyen munkaviszony az otthonápolás


Az otthonápolás munkaviszonnyá tételét szorgalmazta a emberi erőforrások miniszteréhez címzett interpellációjában Varju László (DK), hangsúlyozva, hogy ez mintegy 50 ezer embert, családot érintő probléma.

Mint mondta, Csehországban 180, Horvátországban 140, Szlovákiában 138 ezer forinttal honorálják ezt a tevékenységet, míg nálunk az ezt végzők havi juttatása 53 ezer forint. Ezzel azt állította szembe, hogy piaci alapon 24 ezer forint ez a szolgáltatás ára - naponta.

Válaszában Rétvári Bence államtitkár azt kérte, senki ne vonja kétségbe a kormányzat jó szándékát, megemlítve, hogy ezt a lépést akkor sem tették meg, amikor a kérdező a gazdasági tárca államtitkára volt.

Utalt rá, hogy az elmúlt években emelkedett az ápolási díj, illetve új kategória jelent meg.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament többsége viszont igen.


LMP: mit tesznek a tranzitzónában lévőkért?


A magyar-szerb határon álló tranzitzónában lévők ellátásáról kérdezte a belügyminisztert Szabó Szabolcs képviselőtársával közösen benyújtott interpellációjában Szél Bernadett (LMP), felvetve, hogy emberek hónapokig tartózkodnak ott, és a zónában sok a gyerek.

Ott tett látogatásuk során szerzett tapasztalatokra hivatkozva arról beszélt, "különféle borzalmas történeteket" hallottak a tranzitzónában útjukról beszámolóktól, elfogadhatatlannak nevezve a magyar hatóságok ottani elbánását.

Kontrát Károly, a tárca államtitkára cinikusnak nevezte a felszólalást, és megjegyezte, hogy eddig egyetlen ellenzéki képviselő sem próbált meg valótlan állításokra alapozva politikai tőkét kovácsolni a tranzitzónából.

Nyilvánvalóan nem a gyerekektől kell megvédeni az ország biztonságát, hanem az illegális migránsoktól - fogalmazott, hangsúlyozva, Magyarország nemzetbiztonsága, nemzeti szuverenitásunk nem alku tárgya, a magyar hatóságok pedig nemzetközi kötelmeiknek megfelelően, törvényesen és emberségesen járnak el a zónákban.