OGY - Krónika 10. rész (kérdések, bizottsági jelentések)

Belföld, 2024.04.29

Az akkumulátorstratégiáról, Pécs vezetéséről, Pest vármegyei beruházásokról, és az akadémiai kutatóhálózatról kérdezték a képviselők a kormány tagjait hétfőn az Országgyűlésben, majd a képviselők áttértek a bizottsági jelentések vitájára.  



LMP: lesz akkumulátor stratégiai környezeti vizsgálat?


Kanász-Nagy Máté (LMP) emlékeztetett: számos alkalommal kérték, hogy hozzák nyilvánosságra a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia kialakítását megalapozó stratégiai környezeti vizsgálatot. Több szakmai szervezet - köztük a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata és a WWF Magyarország - egyértelmű álláspontja, hogy hazánkban törvény, az Európai Unióban pedig irányelv írja elő, hogy az ilyen típusú tervek országos hatásainak vizsgálatát el kell végezni, ennek társadalmi egyeztetését le kell folytatni - rögzítette.

Elkészítik végre az akkumulátor iparági stratégiához hiányzó stratégiai környezeti vizsgálatot, és tesznek-e végre kísérletet a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére az iparfejlesztés során? - tette fel a kérdést.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára közölte: a kormány számára a teremtett értékek, a vízbázis, a termőföld védelme kiemelten fontos kérdés.

Hozzátette: az LMP hétről hétre felszólal a parlamentben zöldenergia témában, de végül semmit nem szavaznak meg. Önök igazából nem is a kormánnyal, hanem a nyugat-európai zöldekkel vannak vitában - vélte, majd megjegyezte: teljesen érthetetlen, hogy az ellenzéki párt 2022-ben az országgyűlési választásokon és korábban is kardoskodott ezekért a beruházásokért.

Kiemelte: a környezet és munkavédelmi szabályok betartása mindennél fontosabb, e téren a kormány elkötelezett.


Fidesz: mit gondol a kormány arról, amit Pécs vezetése tesz?


Hoppál Péter (Fidesz) azt tudakolta a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, elfogadhatónak tartja-e a kormánytag, hogy "Pécs vezetése a pécsiek szolgálata helyett egymás kiszolgálását és kifizetését tekinti fő feladatának". A pécsi városházából mutyiháza lett a köznyelvben - mondta, majd olyan ügyeket sorolt, amelyekben rendőrségi eljárás indult.

Soltész Miklós válaszában megjegyezte: a pécsiek tudják, hogy "lopják szét Gyurcsány emberei a fővárost", és feltehetőleg ugyanezzel a módszerrel járnak el a baranyai megyeszékhely megsokasodó bevételeiből is.

Arról beszélt: az utóbbi években "szinte semmi beruházás nem történt" Pécsen, s ha a kormány nem áll a település mögé, a repteret vagy az M6-os autópályát sem lehetett volna fejleszteni; szerinte le kell váltani az ilyen városvezetőket.


Pest vármegyei fejlesztésekről kérdezett egy kereszténydemokrata képviselő


Földi László (KDNP) a közigazgatási és területfejlesztési minisztertől arról érdeklődött, milyen további lépéseket tesz a kormány a Pest vármegyei vidék fejlesztése érdekében.

Latorcai Csaba, a tárca parlamenti államtitkára felidézte: a kormány kiemelten kezeli a kisebb települések infrastruktúrájának megújítását a mezőgazdaság támogatását, a vidék élhetőségének biztosítását, ennek megfelelő beruházások indultak el, a pályázatok pedig az idén folytatódnak.

Megvalósult fejlesztéseket sorolva hangsúlyozta: a vidék és a város kiegyensúlyozott fejlesztése a cél, ledolgozva a hátrányokat és biztosítva nemzetközi versenyképességet, majd szólt a kormányzat azon törekvéséről, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön az EU öt legélhetőbb állama közé.


Jobbik: visszakapja-e autonómiáját az akadémiai kutatóhálózat?


Brenner Koloman (Jobbik) a kultúráért és innovációért felelős miniszterhez fordult, arra várva választ, tervezi-e a kormány, és ha igen, milyen ütemezéssel, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának autonómiáját helyreállítsa.

Zsigó Róbert, a tárca parlamenti államtitkára - megerősítve korábbi közléseit - hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összhangban álónak találta a hálózat átszervezését.

Ön is pontosan tudja, hogy Magyarországon az akadémiai szabadságot az alaptörvény biztosítja - fogalmazott, megjegyezve, a korábbi szervezet 2010-ig nem hozott versenyelőnyt, a helyébe lépő szisztéma azonban átlátható és versenyorientált szervezet, a 17-ről 39 milliárd forintra emelt költségvetési támogatás pedig 30 százalékos béremelést is lehetővé tett.



Bizottsági jelentések



Munkavédelem



A munkavédelemről szóló javasalt bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájában Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a határozati javaslat célja a jogharmonizáció.

A javaslat bővíti az üzemi tanács jogköreit a munkavállalók érdekeinek védelmében.

Elmondta, a megfelelő felkészülési idő biztosítására a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényben az online ügyfélazonosítási kötelezettséget a módosító javaslat elhalasztja.

A bizottsági módosító javaslat módosítja a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházásról szóló törvényt, hogy biztosítsa a két beruházás számára a speciális munkaerőt.

A javaslatról vita nem alakult ki.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára zárszavában kiemelte: a módosításokra két nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során felmerülő speciális munkaerő biztosítása miatt volt szükség. A javaslat átlátható módon egyértelműsíti, hogy e beruházásokon milyen feltételekkel lehet vendégmunkásokat alkalmazni.

Hozzátette: a harmadik országból érkező munkavállalók aránya a V4-országokban továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb, azaz a vendégmunkások nem veszik és nem is vehetik el a magyarok munkahelyét.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!