Béremelést kér a tanároknak a Mi Hazánk


Szabadi István (Mi Hazánk) felhívta a figyelmet arra, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványról rendelkeznek. Az előző esztendő maradványait az adott évi büdzsék nem tartalmazzák - tette hozzá. A kormány tisztában van azzal, hogy ezeken az előirányzatokon bőven van mit megtakarítani - vélekedett.

A politikus azt követelte, hogy a kabinet biztosítson megfelelő forrást a tanárok bérének emelésére.

Azt mondta, nem érti, hogy a kaszinók és a közbeszerzési eljárások legnagyobb nyertesei miért nem tartoznak az extraprofitadó hatálya alá.


LMP: versenyképes béreket kellene biztosítani a közszférának


Kanász-Nagy Máté (LMP) azt állította, nehéz megtalálni a költségvetésben azt, hogy a készítői mit tekintenek jóléti kiadásnak. A főbb számokból az olvasható ki, hogy idén sem pótolják vissza a jóléti területről korábban elvont forrásokat - tette hozzá.

A közszféra dolgozói számára versenyképes béreket kellene biztosítani, de ez sem a korábbi években nem történt meg, sem jövőre nem fog megtörténni - jelentette ki.

A pedagógusbérek vetítési alapja 2014 óta "be van fagyva" - bírált a képviselő.


DK: a korán készített költségvetés nem állja ki a próbát


Varju László (DK) azt mondta: a korán készített költségvetés nem állja ki a próbát, és az idei büdzsé kifejezetten sok bizonytalanságot hordoz magában.

Az ellenzéki politikus szerint a kata tervezett megváltoztatása miatt nagy a felháborodás, a Demokratikus Koalíció ez ügyben indított petícióját már több mint tízezren írták alá.


Jobbik: 40 év után nyugdíjat a férfiaknak is!


Balassa Péter (Jobbik) azt javasolta, hogy szülessen meg a tanítók fája mozgalom, emlékezzenek meg elsőként a fővárosban, a kerületekben, a megyei jogú városokban "a nemzet napszámosairól", a mindenkori tanítókról.

Felszólalt azért is, hogy a Nyugat-Dunántúlon alakítsanak ki légimentő bázist, valamint a férfiaknak is tegyék lehetővé a nyugdíjba vonulást 40 éves munkaviszony után.



MSZP: a lakhatási problémákat bérlakásépítéssel lehetne megoldani



Hiszékeny Dezső (MSZP) a lakhatási problémákról szólva úgy értékelt: a kormány érzékeli a problémát és tenne is a megszüntetéséért, de csak "egy irányba lát". Az összes intézkedés azoknak kedvez, akik tulajdont akarnak szerezni, de vannak, akiknek nincs lehetőségük milliókat felvenni kölcsönként.

A megoldás a bérlakások építése lenne "ezerszámra". Hozzátette: passzív házak építésével a bérlők rezsije is alacsony lenne és a bérbeadás az államnak is bevételt jelentene.

Hiszékeny Dezső kritizálta az extraprofitadót, amelyet sem a 46,4 százalék profitot teljesítő út- és vasútépítésre, sem az átlagprofit több mint háromszorosát teljesítő kavics-, homok- és agyagbányászatra nem vetett ki a kormány.



DK: a megszorítások költségvetése a jövő évi



Gy. Németh Erzsébet (DK) "aszociális ágazatról" beszélt. Mint mondta, nem törődnek azzal, hogy Magyarországon a legkisebb a társadalmi mobilitás, és egy szegény családnak több mint 200 évig tart kiemelkedni a szegénységből.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormánynak semmilyen terve nincs a gyermekéhezés felszámolására, miközben ötvenezer magyar gyermek tartósan, kétszázezer időszakosan éhezik, további százezrek asztalára legfeljebb kenyér, tészta és krumpli kerül.

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy Debrecenben "csődben van" a tömegközlekedés, az egészségügyi-szociális intézmények állapota pedig az ötvenes éveket idézi.

Komáromi Zoltán (DK) úgy fogalmazott: a kormánypártok továbbra is visszaélnek az egészségügyi dolgozók hivatástudatával, aminek a lakosság fogja meginni a levét.

A költségvetési javaslat megmutatja, hogy a kormány továbbra sem tekinti prioritásnak sem az oktatást, sem az egészségügyet - hangoztatta az ellenzéki politikus.



Orosz Anna (Momentum) a lakóépületek energetikai korszerűsítését sürgette. Az "elszálló energiaárak" súlyos terheket rónak az önkormányzatokra - tette hozzá.

Sebők Éva (Momentum) az orosházi kórház és szakrendelő klimatizációja és a Gyopárosfürdő megújítása érdekében is felszólalt.

Gréczy Zsolt (DK) szerint a költségvetés "szanaszét aprózott", a kultúrára vonatkozó számaiból és tendenciáiból inkább az ideológiai háború és a kultúrharc folytatása olvasható ki.

Jámbor András (Párbeszéd) az elmúlt 30 év elhibázott gazdaságpolitikája folytatásának minősítette a költségvetést.


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkár azt mondta: az az alapvető filozófiai különbség látszódik az ellenzéki és a kormányzati vélemények közt, hogy míg 2010 előtt a segélyekre helyezték, azóta viszont a munkára helyezik a hangsúlyt.

Arra is kitért: a kumulált infláció felett növekedett az oktatásra és egészségügyi területre fordított forrás.


A levezető elnök a vitát elnapolta, az Országgyűlés pénteken folytatja munkáját.


Napirend után



Varju László (DK) napirend utáni felszólalásában az Újpesten végrehajtott közlekedésbiztonsági fejlesztésekről beszélt.