OGY - Krónika 10. rész (vitanap)

Belföld, 2024.04.15

Az ellenzéki frakciók kezdeményezésére meghirdetett, a 2007-2032. évekre vonatkozó Legyen jobb a gyermekeknek! nemzeti stratégia végrehajtásáról szóló vitanappal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.



Államtitkár: a gyermekek szempontjából a legfontosabb a béke kérdése


A kormány nevében felszólaló Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy az Országgyűlés 2007-ben az összes frakció támogatásával fogadta el a Legyen jobb a gyermekeknek! című stratégiát, melynek megvalósítása már az első évben sem sikerült "döccenők nélkül" az akkori baloldali kormánynak, amely ekkor számos területen csökkentette az egészségügyre és az oktatásra jutó forrásokat.

Kiemelte azonban, hogy a 2010 utáni kormányzat a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia részévé tette a 2007-es programot.

Ma Magyarországon és Európában a gyermekek szempontjából a legfontosabb a béke kérdése, a háború elutasítása - szögezte le.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években nagyon sok minden történt a gyermekek jobb életkilátásai érdekében, így a szegénységben élő gyermekek száma mintegy felére csökkent 2010 óta.

Bevezették például a családi típusú adórendszert, amelynek célja, hogy a gyermeknevelés költségeit ne adóztassa meg, mindezt pedig sokféle családtámogatás egészíti ki - jegyezte meg. Ugyanilyen fontosnak nevezte a munkahelyteremtést, amelynek köszönhetően jelentősen zsugorodott a munkanélküliség.

Ételcsomagprogramot vezettek be a 0-3 éves gyerekek számára, a bölcsődések és óvodások nagy részének ingyenes étkezést biztosítanak, ezen felül reformmenza-intézkedéseket is elfogadtak. Az iskoláskorú gyermekek részére az ingyenes tankönyvek mellett háromszorosára emelték a szociális gyermekétkeztetési forrásokat, kiterjesztve azt az iskolai szünetekre is - sorolta az intézkedéseket.

Kitért arra is, hogy a rászorulók számára ingyenes tanszercsomagokat is biztosítanak - sok diáknak laptopokat is -, megerősítették a szociális ellátórendszert, a gyermekotthonok költségvetése pedig háromszorosára emelkedett, hasonlóan a teljes szociális és gyermekjóléti kiadásokhoz.

A büntető törvénykönyvben szigorították a gyermekekkel szembeni bűncselekmények szankcióit, az összes vármegyei rendőrkapitányságon gyermekbarát meghallgatószobákat hoztak létre, és a kormány zéró toleranciát hirdetett a pedofil bűncselekményekkel szemben, elindítva a pedofilnyilvántartást is - fűzte hozzá.

Az eredmények között említette, hogy megerősítették a nevelőszülői hálózatot, bevezették a nevelőszülői gyed-et, valamint megerősítették a gyermekvédelmi jelzőrendszert.

A rendszert nem sikerült teljesen "résmentessé" tenni, ez bizonyítja egy új gyermekvédelmi törvény szükségességét - hangsúlyozta, emlékezteve a gyermekvédelmi intézményekben elindított soron kívüli vizsgálatokra is.

Európai szinten a magyar kormány fordítja GDP-arányosan a legtöbb forrást családtámogatásra és gyermekvédelemre, hiszen az a cél, hogy Magyarország legyen a legcsaládbarátabb hely Európában - közölte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint jól jelzik a kormány családok védelme iránti elköteleződését, hogy a családpolitikára fordított kiadások 2010-hez képest 2024-re több mint háromszorosára, 966 milliárd forintról 3300 milliárd forintra nőttek.

Hozzátette: a közel másfél évtizedben a kormány számos támogatással, kedvezménnyel segítette a családok boldogulását. Ezek közül kiemelte a családok lakáshoz jutását segítő otthonteremtési programot, amelynek legfontosabb eleme, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok). A 2015-től 2024 február végéig 266 ezer család csok-kérelmét fogadták be mintegy 841 milliárd összegben - közölte.

Beszélt az idén indult csok plusz, valamint az otthonfelújítási programról, a kedvezményes lakásáfáról, a babaváró támogatásról is.

Kitért arra, hogy a kormány lehetővé tette a keresőtevékenység folytatását a gyermekgondozási díj mellett és megemelték a csecsemőgondozási díj összegét is.

Tállai András azt mondta, a gyermekek támogatását szolgálta a gyermekétkeztetés finanszírozási rendszere, míg 2010-ben a költségvetés erre a célra 32 milliárd forintot biztosított, jelenleg ez az összeg eléri a 105 milliárd forintot. Hozzátette: a bölcsődei férőhelyek 2010 és 2023 között közel duplájára nőttek, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 25 és 49 év közötti nők foglalkoztatási rátája jelentősen emelkedett.

Az államtitkára elmondta, megerősítették a családi adórendszert is, mentességet kapnak a személyi jövedelemadó alól a négy vagy többgyermekes anyák és a 30 év alatt gyermeket vállaló nők.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!