Az LMP vezérszónoka a nemzeti stratégia fejlesztési irányelvei mentén kritizálta a kormányt



Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka az eredeti Legyen jobb a gyermekeknek! nemzeti stratégia fejlesztési irányai mentén fogalmazta meg kritikáit.

Az első, a foglalkoztatásra vonatkozó fejlesztési irányelvről szólva úgy értékelt, a kormány célja, hogy egyre többen dolgozzanak összeszerelőüzemekben.

A második fejlesztési irány, a gyermekes családok anyagi helyzetének javítása volt, és míg 2007-ben a Fidesz is egyetértett azzal, hogy a családi pótlékot évről évre emelni kell, 2008 óta a családi pótlék összege nem emelkedett.

A harmadik pont a lakhatás feltételeinek javítása volt. Értékelése szerint a kormány csak a felső középosztálybeli családoknak segít, a támogatások a szegényebbek számára jóval kevésbé elérhetők.

A negyedik irányelvről, a képességek kibontakoztatásáról szólva azt mondta, Európában Magyarországon határozza meg a leginkább a szülők háttere azt, hogy egy gyerekből mi lesz. Az oktatásban tovább fokozódnak az előnyök és a hátrányok, miközben az iskolarendszer egyik célja az lenne, hogy csökkentse az otthonról hozott hátrányokat.

Az ötödik irányelvről, a gyermekes családokat célzó szakellátásról szólva kifogásolta, hogy a szociális ágazat a legkevésbé megbecsült ágazat Magyarországon, a fizetések bruttó 400 ezer forint alatt vannak.

A hatodik pontról, az egészségesebb gyermekkor biztosításáról szólva az egészségügyi szolgáltatások hiányosságait említette, jelezve, a betöltetlen háziorvosi praxisok miatt tízezer gyerek nem kapja meg a szükséges ellátást, és a speciális orvosi szolgáltatások terén is vannak fehér foltok az országban.


Kormány: a családbarát kormányzás a családbarát eszméből és az azt kiszolgáló eszközrendszerből áll


Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára kiemelte: a családbarát kormányzás a családbarátság eszméjén és az azt kiszolgáló eszközrendszeren áll. Az eszközrendszer több mint 30 intézkedést tartalmaz az anyagi biztonság, az otthonteremtés valamint a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése érdekében.

Az intézkedéseket ismertetve elmondta: visszaállították a gyermekek hároméves koráig járó gyest és a családi adókedvezményt, amely ma már a járulékokra is igénybe vehető.

A munkahelyvédelmi akcióterv részeként 2013-tól a kisgyermekes szülők foglalkoztatását támogatták, és bevezették a babakötvényt is.

A 2014-ben bevezetett gyed extra több élethelyzetben is támogatást jelent a családoknak, 2015-től pedig bevezették az első házasok adókedvezményét.

Később, 2018-tól az édesanyák diákhitelterhei is csökkentek, az akkortól indult a köldökzsinór programmal a külföldön élő magyar családok is jogosulttá váltak anyasági és életkezdési támogatására, valamint a babakötvényre, illetve ugyanakkor vezették be a három vagy többgyermekes családok jelzáloghitel-tartozásait csökkentő támogatást.

A családvédelmi akcióterv 2019 júliusában indult, amelynek keretében bevezették a babaváró kölcsönt, a nagycsaládosok újautó-vásárlási programját, elindult a falusi csok és bővítették a jelzáloghitel-csökkentési támogatást. Szintén ekkortól súlyosan beteg gyermeket nevelő szülők otthongondozási díjban részesülhetnek.

A következő évtől a négygyermekes édesanyák életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, 2021 nyarától pedig a csed figyelembe vehető mértéke a bruttó kereset száz százalékára emelkedett, 2022-tól pedig a 25 év alatti fiatalok mentesülnek az szja megfizetése alól.

Hornung Ágnes kiemelte: a jelenlegi családtámogatási rendszerrel a családok 90 százaléka jobban jár, mint korábban, mert a komplex rendszer többet nyújt, mint egy elem, a családi pótlék emelése.

Az államtitkár a munka és magánélet egyensúlyát is fontosnak nevezte, ennek érdekében 2024-re 32 ezerről 65 ezerre növelték a bölcsődei férőhelyeket, emellett három és félszer annyi településen érhető el bölcsődei ellátás, mint 2010-ben. Minden járásban van bölcsődei ellátás, és minden harmadik településen elérhető valamely formája, a 2010-es 668-ról 2879-re nőtt a bölcsődék száma.

A családpolitika harmadik pillére a közös otthon garantálása, 2015 júliusában indult el a családi otthonteremtési kedvezmény, 2023-ig már 243 ezer család jutott a kormány segítségével önálló otthonhoz, ők 781 milliárd forint támogatást kaptak ehhez.

A kormány a devizahitelesek segítésére kilakoltatási moratóriumot hirdetett, leállította a tömeges devizahitelezést, bevezette az árfolyamgátat, lehetővé tette a végtörlesztést, és létrehozta a Nemzeti Eszközkezelőt, amellyel 36 ezer családnak biztosították a lehetőséget a kilakoltatás elkerülésére.

Idén januártól pedig megújították a családi otthonteremtési kedvezményt, a jelenkor igényeihez biztosítva.

Hornung Ágnes kitért a termelékenységi arányszámra is, amelynek a visszaesése az EU átlaga szintjén és 19 tagállamban is jóval nagyobb volt, mint Magyarországon.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta, három éves kortól kötelezővé tették az óvodába járást. Fontos, hogy az iskola segítsen a különbségek csökkentésében, a kormány ezért vette állami fenntartásba az iskolákat - jelentette ki.

Kiemelte, hogy a nevelőszülők 2010-ben gyermekenként 15 ezer forintot kaptak, jelenleg pedig közel 99 ezret.

A kormány abban hisz, hogy minél több támogatást kell a munkavállaláshoz kötni, de ez a gyermekek esetében nincs így, nekik minden alanyi jogon jár - hangsúlyozta.