KDNP: a kormányra számíthatnak az emberek


Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta: a költségvetés a rezsi- és a honvédelem költségvetése, nem tartalmaz megszorításokat. A kormányt a magyarok érdekének szolgálata vezérli, a kormányra mindig számíthatnak az emberek, most a háborús időszakban is - jelentette ki.

Elmondta: az ország sikerrel lábalt ki a járvány okozta nehéz helyzetből, de a háború új kihívást jelent. A kormány ezért olyan büdzsét terjesztett elő, amely számol a háború okozta gazdasági nehézségekkel - mutatott rá.

Közölte: a kormány tartja a szavát, ezért a költségvetés forrásait azokra a célokra fordítja, amelyek a magyaroknak a legfontosabbak. Így a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának fenntartására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek létrejöttének támogatására, valamint arra, hogy biztos növekedési pályán tartsa a magyar gazdaságot. Megvédik az eredményeket, tartalékot képeznek, segítenek a családoknak és a vállalkozásoknak - fogalmazott.


Párbeszéd: tovább nehezíti a megélhetést a költségvetés



Berki Sándor (Párbeszéd) szerint a költségvetés tovább nehezíti az emberek mindennapi megélhetését, miközben az élelmiszerek az elszabadult infláció miatt már most is megfizethetetlenül drágák. Az állami szférában nem nőnek a bérek, pedig az egészségügyben és az oktatásban erre különösen nagy szükség lenne - vélekedett. Hozzáfűzte: a büdzséből az is kitűnik, hogy a legelesettebbek egyre kevesebb támogatásra számíthatnak.

Azt kérte, a kormány támogassa a minden társadalmi kérdésre kiterjedő kutatásokat, mert a hiteles felzárkózás alapja a pontos adatfelmérés.

A képviselő emellett a vasútfejlesztés támogatását és a közbiztonság garantálását kérte Nógrád megyében.


Államtitkár: csökkent a szegénység mértéke Magyarországon



Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Eurostat adatait ismertette a szegénységgel kapcsolatban. Elmondta, 2010-ben Európában a szegénységgel veszélyeztetett 18 éven aluliak aránya 27 százalék, Magyarországon 38 százalék volt. Ez a mutató mostanra Európában 23 százalékra, míg Magyarországon az uniós átlag alá, 17 százalékra csökkent - tette hozzá.

Közölte, a súlyos anyagi deprivációban élők aránya Magyarországon 30 százalékról 11 százalékra, a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya 23-ról 11 százalékra, míg az alacsony munkaintenzitású családban élők aránya 14 százalékról 5 százalékra csökkent.

Az államtitkár a mutatók javulását a kormány tudatos munkára és a családtámogatásokra épülő politikájával magyarázta, amelynek köszönhetően egymillióval több ember dolgozik ma, mint 2010-ben. Szerinte a több dolgozó ember miatt kevesebben szorulnak támogatásra. Megjegyezte ugyanakkor, növelték a támogatásokat, példaként a gyermekétkeztetést említette.

Jelezte azt is, hogy jövőre az egészségügyben és az oktatásban is lesz béremelés.



Fidesz: a magyar emberek biztonsága áll a költségvetés középpontjában



Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) szerint furcsa és disszonáns, hogy a baloldaliak a megszorítás költségvetésének tartják a jövő évit, holott annak a magyar emberek biztonsága áll a középpontjában. Összevetette a 2002 és 2010, valamint a 2010 és 2022 közötti időszakot. Elmondta, 2002 és 2010 között nem volt gazdasági növekedés, 6,6 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, most pedig 7,1 százalékkal nőtt, miközben koronavírus-járvány volt.

Ismertette, hogy a munkanélküliségi ráta 11,7 százalék volt 2010-ben, most ez 3,6 százalék. A foglalkoztatási ráta 56-ról 74 százalékra, a foglalkoztatottak száma 3,8 millióról 4,7 millióra nőtt - sorolta az adatokat.

Összegzése szerint, az elmúlt 10 év eredménye, hogy az orosz-ukrán háború mellett a honvédelem, a rezsivédelem és a biztonság költségvetését tudják most tárgyalni.

Az Igazságügyi Minisztérium költségvetéséből kiemelte az EU melletti állandó képviselet biztos működésének támogatását, valamint a gyermekvédelmet és az áldozatsegítést.



Mi Hazánk: legyenek inflációkövetők a családtámogatások



Dúró Dóra (Mi Hazánk) a magyar nemzetgazdaság építését hiányolta a 2023-as büdzséből, amit a multik költségvetésének nevezett és egyértelmű veszteseiként az állami dolgozókat jelölte meg.

Beszélt arról, hogy voltak előrelépések a demográfiai helyzet javítása érdekében, de 2023 elejére ismét csökkeni kezdett a termékenységi ráta. A szerinte a "brutális" januári és februári visszaesés pontosan kilenc hónappal azt követően történt meg, hogy az oltások száma megugrott Magyarországon.

Több intézkedést is javasolt a családpolitika területén, így azt, hogy a már bevezetett családtámogatásokat inflációkövetőnek kell lenniük. Példaként elmondta, ha a háromgyermekesek családi adókedvezménye megőrizte volna reálértékét, akkor 99 ezer forint helyett most 234 ezer forint lenne.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy azokban az országokban születik több gyermek, ahol több nő dolgozik, illetve a munka és a család összeegyeztetését hatékonyabban segíti az állam. Hozzátette: Magyarországon a bölcsődei férőhelyek száma továbbra sem éri el az uniós átlagot.

Szólt arról is, hogy Magyarország olyan munkaerőpiacot tart fent, ami bünteti, hogy ha egy nő gyereket vállal. Szorgalmazta azt is, hogy a férfiak negyven év után nyugdíjba vonulhassanak. Kiemelte: több pénzre van szükség a rendvédelem területén és sürgősen meg kell oldani a pedagógusok béremelését.