Jobbik: mikor téríti meg az unió a határvédelemre fordított magyar költségeket?



Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt: az Európai Tanács június 28-i ülésének következtetései között az olvasható, hogy az unió külső határainak hatékonyabb védelmére nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni. A Jobbik azt várja, ebből "valami konkrét dolog is kisül" a jövőben - mondta.

Úgy fogalmazott, a kormányzati félrevezetések és a kormányközeli médiában megjelent hazugságok ellenére mindig maximálisan támogatták a határvédelmet, a kerítésépítést. Önálló határőrségre is szükség van - erősítette meg korábbi javaslatukat.

A jobbikos képviselő megjegyezte: nem szólnak hírek arról, hogy az eddig magyar részről a határvédelemre fordított pénz megtérülése érdekében milyen lépések történtek. Mikorra várható, hogy az unió megtéríti ezen költségeket? - kérdezte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára idézte Vona Gábor korábbi Jobbik-elnök szavait, miszerint a kerítés hatalmas bukás, még fel sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, alkalmatlan Magyarország megvédésére. Ez volt a Jobbik álláspontja - rögzítette. A Jobbik "a kvótaellenes népszavazást is fúrta", és nem szavazta meg az alaptörvény módosítását. A kormány következetesen kiállt a határok védelme mellett, ezért döntött a déli határzár megépítéséről, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ha ez nem így lenne, napi 4-5 ezer bevándorló lépne be Magyarországra és indulna tovább Nyugat-Európa felé - tette hozzá.

Magyarország nemcsak saját magát, hanem az unió egészét is védi, ezért ennek finanszírozásához az uniónak is hozzá kellene járulnia - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor 2017 augusztusában levélben kérte, hogy Brüsszel járuljon hozzá a határvédelmi költségekhez, az erről folyó egyeztetések most is zajlanak. A cél továbbra is az, hogy Brüsszel a lehető legnagyobb forrással járuljon hozzá a határvédelmi kiadásokhoz - hangsúlyozta az államtitkár, kitérve arra is: az uniós költségvetésben nem határvédelemről, hanem határmenedzsmentről beszélnek. Ebben a vitában még ki kell állni az ország érdekeiért.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament 115 igen, 40 nem szavazattal jóváhagyta azt.


Az MSZP a rákkeltő anyagot tartalmazó vérnyomáscsökkentő gyógyszerekről


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, a kormány miért nem garantálja a magyar emberek egészségét. Magyarországon ma 3 millió felnőtt szenved magas vérnyomástól - mutatott rá, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszerpiacra 27 fajta olyan vérnyomáscsökkentő került, amely nagyon magas kockázattal rákkeltő anyagot tartalmaz. Hogyan fordulhat elő, hogy nem értesítik a betegeket, milyen mérgező hatóanyagú gyógyszereket szednek? Ki állja az eset miatt felmerülő esetleges költségeket? Tett-e feljelentést az állam az érintett céggel szemben? - sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt mondta, hogy június 29-én, az unió országai közül elsőként, Magyarországon függesztették fel a hibás hatóanyagú gyógyszerek forgalmazását. Hozzátette: négy nappal azután, hogy felfüggesztették a forgalmazást, az unió illetékes ügynöksége is rendelkezett a forgalomból való kivonásról.

A magyar gyógyszerfelügyelet az unióban elsőként védte meg a betegeket - mutatott rá. Kitért a hazai szakmai kollégium állásfoglalására is, és azt mondta: minden beteg tájékoztatása az első pillanattól folyamatos, a gyógyszertárak visszaveszik a gyógyszereket, az árát pedig visszatérítik.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 114 igen, 36 nem szavazattal jóváhagyta.


DK: lesz még szabad tankönyvválasztás?


Arató Gergely (DK) azt firtatta, lesz-e szabad tankönyvválasztás a jövőben. Mint mondta, mind a pedagógusok, mind a pedagógusszervezetek legfontosabb követelései között szerepel ennek biztosítása.

Hozzátette: a visszajelzések szerint a szülők 88 százaléka is támogatná ezt. Azt is tudni kell, amit ingyen tankönyvként reklámoznak, az könyvtári tankönyvhasználatot jelent, azaz a könyveket a tanév végén vissza kell adniuk a diákoknak. Miért erőltetik ezt a rendszert, ha ez nem jó sem a diákoknak, sem az iskoláknak? - firtatta a DK-s képviselő.

Rétvári Bence közölte: a tanárok most 3350 tankönyvből választhatnak, amikor Arató Gergely államtitkár volt, akkor 3475-ból lehetett választani, ami 3,7 százalékos csökkenést jelent. Ez a teljes tankönyvválasztás szabadság megvonását jelenti Ön szerint? - kérdezte a képviselőtől. Kitért arra is, hogy a szocialisták kormányzása idején az akkori tankönyvpiaci szereplők szerint olyan változást vittek véghez, ami 30 százalékos csökkenést jelentett a választható tankönyveknél.

A kölcsöntankönyvek biztosításáról államtitkárként szintén eredményként beszélt - idézte fel Arató Gergely korábbi szavait Rétvári Bence.

Hozzátette: a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjánál az a személy tűnt fel, aki Gyurcsány Ferenc Perfekt nevű cégénél is vezető pozíciót töltött be. A jelenlegi kormány nem a profitot, hanem a diákok érdekeit kívánja figyelembe venni - rögzítette az államtitkár.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 115 igen, 40 nem szavazattal elfogadta azt.