Párbeszéd: ez egy megszorító költségvetés
Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a költségvetési javaslat nem szolgálja a családok védelmét, kifejezetten megszorító büdzsé, amit még Bokros Lajos is "megirigyelhetett volna". Ráadásul úgy tűnik, a kormány "magán és oligarcháin" nem spórol - tette hozzá.
Úgy látja, az emberekkel fizettetik meg az inflációt okozó rossz gazdaságpolitika árát, nem kapnak fizetésemelést azok, akiknek pedig emelni kellene a bérét, továbbá az látszik a javaslatból, hogy egyáltalán nem törődnek a klímaváltozással, a környezetvédelemmel. Egyetlen olyan fenntarthatósággal kapcsolatos terület sincs, amelynek növekedne a támogatása - jelentette ki.
Közölte: pártja kezdeményezi, hogy fordítsanak többet környezetvédelemre, az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének támogatására, környezeti károk elhárítására, a környezetvédő civil szervezetek segítésére, állatvédelemre, valamint a víziközmű-hálózat korszerűsítésére.
Megjegyezte: emellett csökkenteni kellene az önkormányzatok terheit, ez a fővárosnak is jót tenne.
Azt mondta: "igazságos és zöld Magyarország" költségvetésére lenne szükség, ennek érdekében nyújtanak be módosító javaslatokat.
Államtitkár: nem érinti hátrányosan a családokat a büdzsé
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára úgy reagált: az ellenzéki képviselők megszorítónak nevezik a költségvetést, de nem tudnak olyan konkrét intézkedést említeni, amely hátrányosan érintené a családokat. Azt az ellenzéki kifogást is visszautasította, amely szerint a kormány nem spórol magán, ugyanis éppen ezért fognak vissza állami beruházásokat, ami takarékossági intézkedés.
Közölte: több ágazatban már idén is volt béremelés, de a kormány 2020-ban, a visszaesés idején is emelt béreket, és most is a fizetések további emelésén dolgozik.
Kitért arra: ha az ellenzéknek valóban fontos az energiahatékonyság és a környezetvédelem, támogatnia kell a paksi projektet is.
Nemzetiségi képviselő: ne csökkenjen a nemzetiségek támogatása!
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő hangsúlyozta: több egyértelműsítő, pontosító, kiegészítő javaslatot nyújtanak be a költségvetéshez a nemzetiségek helyzetének javítása érdekében. Több javaslatuknak semmilyen költségvetési többletigénye nincs, csak az eddigi támogatás megállapítását könnyítenék meg, segítenék a hatékonyabb felhasználást, egyértelműbbé tennék a szabályozást - magyarázta.
Ugyanakkor azt is közölte, hogy a 2022-es büdzséhez képest 364 millió forinttal csökken a nemzetiségek támogatására fordítandó összeg. Azt kérdezte, mi indokolta ezt a csökkenést, és ha nincs egyértelmű oka, kérik a forrás visszahelyezését, hiszen a feladataik nem csökkentek.
Fidesz: a fontos a honvédelmi képességek fejlesztése
A fideszes Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke a jövő évi költségvetés honvédelmi fejezetéről beszélt. Megjegyezte, hogy ez a 33. költségvetési vita, amelyen részt vesz. A 2023-as büdzsé világos céljának a családtámogatási rendszer fenntartását és erősítését, a nyugdíjak szinten tartását és növelését, a rezsivédelmet és a honvédelmi költségvetés növelését nevezte.
Felidézte: 2014-ben tette Magyarország azt a vállalást, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát fordítja honvédelemi célokra, és ezt a 2023-as költségvetés - a 842 milliárd forintos honvédelmi alappal - megvalósítja.
Emlékeztetett: a korábbi szocialista kormány 2004-ben megszüntette a kötelező sorkatonaságot, és azt vállalta, hogy kis létszámú, szerződés katonákból és önkéntes kiegészítő tartalékos állományból álló honvédséget hoz létre. Szerinte ehelyett a 2004-es "honvédelmi fejlesztési program" nagyobb mértékben sújtotta Magyarország védelmi képességeit, mint a trianoni békediktátum. A szocialisták valóban leszerelték a hadsereget, megszűnt például a tüzérség - tette hozzá.
Úgy értékelt: a jelenlegi helyzetben rendkívül fontos a honvédelmi képességek fejlesztése.
DK: a kormány nem a jövőt építi
Oláh Lajos (DK) azt mondta: a kormány nem a jövőt építi, hanem "megúszni akar". Ezt jelzi szerinte, hogy például az oktatás ügyét három minisztériumba szórták szét.
Sérelmezte, hogy jelentősen csökkent a forint értéke, amit szerinte nem a háború okozott, hanem az elmúlt tizenkét év "szándékos pénzrontása".
Megszorító költségvetésnek nevezte a büdzsét, amelyben nemcsak a vállalatokat terhelik extraprofitadóval, hiszen azt szerinte a cégek áthárítják majd a lakosságra.
Az önkormányzati lakások felújításának támogatását kérte, hogy a lakhatás valóban alapjog lehessen.
KDNP: az emberek mára elfelejthették a megszorítás szót
Nacsa Lőrinc (KDNP) sérelmezte, hogy az ellenzék megszorításról beszél a költségvetéssel kapcsolatban, szerinte ugyanis a baloldali kormányok idején voltak megszorítások. Kijelentette: az emberek az elmúlt tizenkét évben elfelejthették a megszorítás szót.
Azt mondta, az ellenzék olyan tervekkel áll elő, amelyek adóemelést jelentenének. Példaként a globális minimumadót hozta.
Hangsúlyosan szólt a családtámogatások növekedéséről: a többi között otthonfelújítási programokra fordítanak több forrást jövőre, de gyermekétkeztetésre is. Míg a szocialista kormányok alatt privatizálták a tankönyvpiacot, hogy abból nyereségre tegyenek szert, most ingyenes a tankönyv - jegyezte meg a kormánypárti politikus.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!