OGY - Krónika 4. rész (költségvetés)

Belföld, 2022.06.24

Folytatták a képviselők a 2023-as költségvetés általános vitáját az Országgyűlés pénteki ülésén.



Államtitkár: jelentősen nőttek a reálbérek az elmúlt 9 évben



Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a képviselői hozzászólásokra reagálva hangsúlyozta: nemcsak a foglalkoztatottak száma magasabb ma mint 2010-ben, hanem a bérek is jelentősen növekedtek.

Az elmúlt 9 évben 8,21 százalékkal növekedtek a nettó bérek és 6 százalékkal a nettó átlagos reálkeresetek. Ezen belül az alacsony keresetűek jövedelme jelentősen emelkedett: a minimálbéren foglalkoztatott gyermektelen munkavállaók nettó reálkeresete 2010-hez képest 84 százalékkal, a három gyermekeseké 158,4 százalékkal nőtt.

Azt is mondta, miközben a vita során visszatérő ellenzéki kritika a "brutális megszorítás", valójában kizárólag az önkormányzatoknak kell jövőre magasabb rezsiköltséggel számolniuk, ugyanakkor az önkormányzatok többletbevételekkel is kalkulálhatnak.

A közösségi közlekedés fejlesztését hiányoló kritikára úgy reagált, a vasúti közlekedésügyekre és szolgáltatásokra 219 milliárd forinttal juthat több 2023-ban mint idén.

A globális minimumadókról szólva azt mondta, ha bevezetnék, a közepes vállalkozóknak fontos kiva kulcsát is napirendre kellene tűzni.

A katára vonatkozó kifogásokra reagálva emlékeztetett: a katával a legkisebb vállalkozókat kívánta a kormány támogatni, de sok vállalkozó visszaélt ezzel, vállalkozásra kényszerítve a munkavállalóit. Ezeket a "trükközéseket" az államtitkár szerint meg kell szüntetni.

Közölte: a minimálbéremelés javíthatja a vállalkozások termelékenységét és a munkavállalók jövedelmét is érdemben növelheti.


Fidesz: a büdzsé biztosítani akarja a békét és a biztonságot


V. Németh Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a vita során a felszólalók talán a legtöbbször azt a két szót mondták ki, hogy béke és a biztonság. Úgy fogalmazott, hogy ezek olyanok, mint a levegő, vagy a víz, az emberek akkor értékelik őket, amikor hiányoznak.

Külön hangsúlyozni kell, hogy a büdzsé biztosítani akarja a békét és a biztonságot - közölte.


DK: ez a megszorítások költségvetése


Kordás László (DK) azt mondta, hogy a 2023-as büdzsé a megszorítások és az "Orbán-csomag" költségvetése, ami minden korábbinál több pénzt vesz ki a családok zsebéből.

A jövő évi költségvetésben semennyire nem becsülik meg a magyar emberek munkáját - jelentette ki.

A politikus elégtelennek nevezte, hogy a javaslat nem különít el forrásokat a minimálbérért dolgozó közalkalmazottak béremelésére.


Államtitkár: a baloldali kormányok növelték az áfát


Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az év elején az óvónők, pedagógusok és a kulturális dolgozók bére tíz, a bölcsődei dolgozóké húsz, az orvosoké 38,5, az ápolóké pedig 21 százalékkal emelkedett. A rendvédelmi szervek dolgozói hathavi fegyverpénzt kaptak, a nyugdíjasoknak pedig teljes mértékben kifizették a 13. havi bért - tette hozzá.

Amikor a baloldali pártok voltak kormányon 23 ezer 500 forinttal emelték a minimálbért, a jelenlegi kabinet azonban 126 ezer 500 forinttal - mondta a politikus.

Az elmúlt években sikerült csökkenteni a férfiak és a nők bére közötti különbségen, miközben a nők foglalkoztatottsága rekordmagasságon van, ugyanis 59 százalékról 75,5 százalékra emelkedett - hívta fel a figyelmet.

Bírálatként megjegyezte, hogy 2003-2004-ben a baloldali kormány megszüntette a nulla százalékos áfakulcsot, miközben 12-ről 15 százalékra emelte a kedvezményes kulcsot, a villamosenergia áfáját pedig 12-ről 25 százalékosra növelte. A kedvezményes áfakulcsot a baloldali kormány 2006-ban 15 százalékról húsz százalékra emelte, 2009-ben pedig húszról, 25 százalékra növelte az általános forgalmi adót - tette hozzá.


Fidesz: a turisztikai költségvetés a szektor megváltozott igényeihez igazodik


Barcza Attila (Fidesz) azt mondta, hogy a 2023-as turisztikai költségvetés a szektor megváltozott igényeihez igazodik, a beruházások helyett most a működtetés időszaka következik.

Az a cél, hogy 2030-ig Magyarország Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja legyen, amely évente 20 millió vendéget fogad és 50 millió vendégéjszakát könyvel el - jelentette ki.

A turisztikai számok tervezésénél figyelembe kel venni az orosz-ukrán háború kihívásait - hívta fel a figyelmet.


Momentum: a kormány tovább bünteti az önkormányzatokat


Tóth Endre (Momentum) szerint a kormány ezzel a költségvetéssel "tovább bünteti" Budapestet és az önkormányzatokat, miután 2019-ben sokhelyütt ellenzéki vezetést választottak. Arról beszélt: a kormány nem együttműködik a településekkel, hanem "bedarálja" azokat az évek óta tartó brutális megszorításokkal, amelyeket előbb a világjárvánnyal, most pedig a háborúval indokolnak.

Az újgazdagok medencefűtését támogatja a kormány, de az óvodáknak piaci áron kell vennie az energiát - hozott példát az ellenzéki képviselő, aki felvetette, a gépjárműadót adják vissza a településeknek, a jövedéki adó negyedét pedig címzetten útfelújításra kapják meg az önkormányzatok.

A képviselő biztonságos gyalogátkelőket létesítő programot, valamint a tömegközlekedés és az óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények fejlesztését sürgette választókerületében, Dél-Budán.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!