Megfelelő keretek szükségesek a párbeszédre Egyiptommal


Mind a politikai párbeszéd, mind az áruk és a tőke áramlása számára biztosítja a megfelelő kereteket az Európai Közösségek, valamint Egyiptom közötti társulást létrehozó EuroMediterrán Megállapodás - ismertette a Miniszterelnökség államtitkára.

Takács Szabolcs a kereskedelem liberalizálásához szükséges keretek megteremtését is hangsúlyozta, és szóba hozta a regionális együttműködéseket, valamint a két térség közötti társadalmi párbeszéd kereteinek lefektetését.

Az államtitkár a partnerségi prioritások között említette Egyiptom fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését, a stabilitás megteremtését, de a demokrácia és az emberi jogok elmélyítését célzó párbeszéd fontosságát is hangsúlyozta.

Az Európai Uniónak szerinte meg kell őriznie az egyiptomi átalakulásban betöltött szerepét. Szólt a kétoldalú kapcsolatokról is, rámutatva: tavaly Budapesten volt a visegrádi országok és Egyiptom csúcstalálkozója.

Balla Mihály (Fidesz) felelevenítette a két ország kapcsolatát, valamint Egyiptom stabilizáló szerepét az észak-afrikai országokra és Európára nézve.

Térségünk a megállapodáson keresztül hatással lehet az egyiptomi kereskedelmen túl a társadalomra is, amelynek több mint tíz százaléka kopt keresztény - mondta. Közös érdeknek nevezte, hogy Egyiptom külgazdasági kapcsolatai kiegyenlítettek maradjanak - hangoztatta, jelezve, hogy az észak-afrikai ország gazdaságilag közeledik Oroszországhoz az utóbbival szemben alkalmazott szankciók bevezetése óta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy vélte: Európa és Magyarország jövője is az észak-afrikai térségen múlik. Az egyik legjobb politikai stabilizáló eszköznek ítélte a gazdasági kapcsolatok kiterjesztését, ezért az előterjesztést pártja támogatja - szögezte le. Reményét fejezte ki, hogy az unió képes lesz érdemben fellépni más térségek stabilizálása érdekében, bár hangsúlyozta kétségeit is.

Gurmai Zita (MSZP) az együttműködés alapjának nevezte a demokráciát és az emberi jogokat érintő párbeszéd elmélyítését. Az uniónak kiegyensúlyozottan kell fellépnie és meg kell őriznie szerepét a politikai átalakulásban - hangsúlyozta, jelezve: az MSZP támogatja a javaslatot.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.


Horvátország csatlakozik a megállapodáshoz az Üzbég Köztársasággal


Horvátország az uniós csatlakozásával vállalta, hogy csatlakozik az unió és más országok, térségek között megkötött megállapodásokhoz, ennek eleget is tesz - ismertette az Európai Közösségek és az Üzbég Köztársaság közötti együttműködési megállapodás módosítását célzó előterjesztést a Miniszterelnökség államtitkára.

Takács Szabolcs felelevenítette az unió és az Üzbég Köztársaság kapcsolatát, amely kiterjed a politikai párbeszédre, a kétoldalú kereskedelemre, az üzleti befektetésekre és az igazságügyi együttműködésekre is, de a demokráciaépítés és az emberi jogok területén is rögzíti az együttműködés kereteit; lehetőséget teremt az illegális migrációval szembeni fellépésre és a kulturális és pénzügyi együttműködésre is.

Felidézte, hogy az unió a 2014-2020-as költségvetésében 1 milliárd eurót hagyott jóvá a térség számára regionális és országspecifikus programokra. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország 2017-ben nyitott nagykövetséget Taskentben, amely segíti az együttműködést a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a vízgazdálkodás terén is.

Balla Mihály (Fidesz) egy lehetséges fontos kereskedelmi partnernek ítélte a gyorsan fejlődő Üzbegisztánt. Az agrárexportot emlegette, valamint a víztisztítók kereskedelmét.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) elmondta, az EU és Üzbegisztán kapcsolatának fejlesztése Magyarország érdeke.

Gurmai Zita (MSZP) rendkívül fontosnak nevezte a megállapodást és frakciója támogatásáról biztosította azt.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.



Horvátország csatlakozása az EU és Oroszország közötti partnerségi megállapodáshoz


Takács Szabolcs elmondta, a megállapodás célja a kereskedelem és a beruházások, ezen belül a szállítási szolgáltatások kereskedelmének előmozdítása, valamint keretet hoz létre átfogó gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés megteremtésére. A célok között szerepel az orosz gazdaság szerkezetátalakításának, a környezetvédelemnek és a harmonikus társadalmi fejlődésnek az elősegítése is - közölte.

Horvátország 2013-as uniós csatlakozásával vállalta, hogy jegyzőkönyv útján csatlakozik az Európai Unió és tagállamai által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodásokhoz - magyarázta.

Takács Szabolcs szerint az EU és Oroszország kölcsönös egymásra utaltsága miatt közös érdek, hogy "kikerüljünk a kapcsolatok jelenlegi negatív spiráljából".

Hozzátette: az Európát érintő biztonsági és gazdasági kockázatokra Oroszországot is bevonva lehet választ adni.

Balla Mihály (Fidesz) is beszélt arról, hogy jelenleg szankciók és más nehézségek is sújtják az EU és Oroszország együttműködését. A legfontosabb gazdasági feladatnak nevezte, hogy a közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal tudják biztosítani versenyképességüket.

Apáti István (Jobbik) az ukrán válság nyomán bevezetett uniós szankciók újratárgyalását szorgalmazta, mert azok szerinte egymilliárd eurós kiesést jelentettek Magyarországnak.

Gurmai Zita (MSZP) jelezte, támogatják a javaslatot.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.