A koronavírus elleni védekezésről szóló előterjesztés bizottsági jelentésének vitája

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában Nagy Csaba, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója kifejtette: a javaslat célja, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében meghozott veszélyhelyzet hatályát meghosszabbítsa az Országgyűlés. Biztosítja továbbá az Alkotmánybíróság folyamatos működését, és a büntető törvénykönyvben (Btk.) szankcionálja a járványügyi védekezés akadályozását, valamint a rémhírterjesztés második alapesetét - ismertette.

Lukács László György (Jobbik) megerősítette: pártja nemmel szavaz az előterjesztésre, mert nem tartalmaz határidőt a felhatalmazásra, pedig a Jobbik akár 60, 90 vagy 120 napot is támogatna.

Balla György (Fidesz) azt mondta, a kormány a járvány első pillanatában veszélyhelyzetet hirdetett, ami előfeltétele volt a szükséges intézkedéseknek. Azt is hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy a kormány általános felhatalmazást kapna, az csak a koronavírus elleni védekezésre szól. "Ne az SZDSZ naftalinszagú megmondóembereire hallgassanak végre", és szavazzák meg a védekezésről szóló javaslatot - kérte az ellenzéket.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormánypártok szándékosan megakadályozzák az együttműködést, és elindítottak egy kifejezetten gyűlöletkeltő, "hazug kormányzati propagandát". Hozzátette, nem gondolja, hogy diktatúrát akarnának felépíteni. Az időbeli korlát mint garancia a társadalmi konszenzus érdekében szükséges - mondta.

Bencsik János (független) véleménye szerint nem most és nem ettől a törvénytől lesz diktatúra az országban, a Fidesz ugyanis kétharmados többséggel bármit megtehet az országban. Hozzátette: minden Orbán Viktor miniszterelnök forgatókönyve szerint zajlik, az ellenzék a múlt heti nem szavazatával pedig hozzájárult "az ócska vásári komédiához". Arra biztatta az ellenzéki képviselőket, ne vegyenek részt a szavazáson, mert ez az egyetlen felelős döntés.

Hargitai János (KDNP) szerint a törvényjavaslattal nemcsak tűzoltási lehetőséget, hanem érdemi mozgásteret adnak a kormánynak. Szerinte a társadalomban nagyobb az összefogás a kormány intézkedései mögött, mint a parlamentben. Az Országgyűlésben is olyan egységet kellene mutatni, mint a társadalomban - hangoztatta.

Balczó Zoltán (Jobbik) szerint egyetlen oka van, hogy a parlament nem tudja egyhangúlag elfogadni a javaslatot: Orbán Viktor ragaszkodik ahhoz, hogy a rendeleti kormányzást határidő nélkül folytathassa. A kormány minden kompromisszumos javaslatot elutasított - tette hozzá.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint semmi szükség nincs a törvényjavaslatra, az alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény pontos előírásokat tartalmaz arról, hogy a kormánynak mit kell tennie. Hozzátette: azért kell ez a törvény, mert Orbán Viktor nem csupán legyűrni akarja a koronavírust, hanem ha nem sikerül a védekezés, akkor azt az ellenzékre háríthatja, ha pedig sikeres lesz, akkor királyként ünnepelteti magát.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az ellenzékieknek "megint sikerült egy nemzetközi támadássorozatot intézni Magyarország ellen", megint kizárólag fake news terjesztéssel töltötték az elmúlt hetet. Közölte, a hétfői szavazáson pótvizsgázhat az ellenzék, javíthat szégyenteljes teljesítményén.

Arató Gergely (DK) azt kifogásolta a törvényjavaslatban, hogy a kormány fogja eldönteni, milyen intézkedések szükségesek a járvány elleni védekezéshez. Arról pedig a kormány által irányított ügyészség és rendőrség dönt majd, mi számít álhírnek - közölte. Hozzátette: erről 4-5 évvel később dönt a bíróság, így a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy tönkretegyék a szabad média maradékát.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában hangsúlyozta, nem igazak az ellenzék azon állításai, hogy a kormány határidő nélkül kapna felhatalmazást a rendeletek útján történő jogalkotásra, ez ugyanis kizárólag a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére áll fenn, azt követően pedig megszűnik.

Völner Pál aláhúzta továbbá, az ellenzék akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, a kormány mindenfajta kontroll és beszámolási kötelezettség nélkül gyakorolhatja majd a hatalmat, hiszen az elfogadásra váró törvényben az szerepel, hogy a kabinetnek tájékoztatnia kell a parlamentet, illetve a frakcióvezetőket.

A kormány képviselője úgy fogalmazott, az ellenzék megrettent attól a bizalomtól, amely a lakosság körében kialakult a kormány intézkedéseivel szemben, és most egy bizalmatlansági vitával akarják errodálni azt.



Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat bizottsági jelentésének vitáját.


A parlament szavazásokkal folytatja munkáját.